|
Sajnos az eredeti képek a mentés hiányosságai miatt megsemmisültek! Ez az eset is figyelmeztet arra, hogy digitális képeink mentéséről rendszeresen, és ellenőrzötten gondoskodjunk!
A König See Németországban, Salzburghoz egészen közel (innen közelíthető meg) található.
Berchtesgadenen keresztül értük el az egyik legszebbnek mondott alpesi tavat, a magas hegyek által körülvett Königssee-t. Miután kifizettük a 3 €-s parkolási díjat, belevetettük magunkat a vásári forgatagba. Rengeteg árus, még több bóvli, és csak kevés valóban ízléses ajándéktárgy kapható a parkoló és a tó közötti út mentén.
A Königs See (Király Tó) egész napos kirándulási program. A tavon elektromos meghajtású kishajókkal lehet eljutni a kirándulási helyekre, ezek közül kiemelkedő jelentőséggel bír a Bartolomä kikötő. A jegyet érdemes megvenni oda-vissza útra így olcsóbb (vissza út csak úszva lehetne, mert más útvonal nem létezik, mint a hajó). Útközben ha szerencsénk van, akkor egyéni produkcióban is részünk lehet. Az egyik hajon a hajó kísérő (jegykezelő) a hajót a tó közepén leállítatja, majd trombita játékával (élmény) bemutatja a tó visszhang tulajdonságát. A visszhang jól hallhatóan 3-5 másodperc késedelemmel hallható. A hajóút 30-45 perc, és 14 €/személy oda-vissza útra.
Az autót a fizető parkolóban (3 €/nap) kell hagyni. a parkoló és a tó közötti néhány szász méteren különböző pénzköltési lehetőségek vannak, leginkább idegenforgalmi jellegű üzletekkel van tele a kikötő környéke. A Nemzeti park területén több órás séta (túra) tehető meg.
A Bartolomä kikötő csak hajóval közelíthető meg, mint a többi kikötő is. Egy csodálatos templom (1698-1710), egy étterem, és a Német Nemzeti Park adja a lehetséges programokat a Bartalomä kikötő környezetében.
A tó egyes pontjai csak hajójárattal érhető el!
http://www.utikalauz.hu/ausztria/Gyimesi_Laszlo-Ausztria-Nemetorszag-2007.html
A névadó Berchtesgaden nevű kisvároson csak áthaladtunk, mert végcélunk az Obersalzbergen keresztül feljutni a Kehlsteinre. Itt, a Kehlstein csúcsán, 1834 méteres tengerszint feletti magasságban épült fel 1938-ban az a – Sasfészeknek nevezett – vendégház (Kehlsteinhaus), ami diplomaták és más, Hitlerhez érkező személyek szállásául szolgált. Jelenleg idegenforgalmi nevezetesség.
A közelmúlt történelmében fogalommá vált kisvárosban az Obersalzberg irányt kövessük. A főútról a B319 útra kell kanyarodnunk az Obersalzbergre vezető drótkötélpálya (Seilbahn) alsó állomása mellett. (É47°37’49.267” K13°0’24.030”). Kb. 5 kilométeres, erősen emelkedő, kanyargós út után érünk ahhoz a buszvégállomáshoz, ahol a tetőre menő buszra lehetett felszállni. A parkolóban nem volt hely, de 800 méterrel továbbhajtva találtam egy „nemhivatalos”, ingyenes parkolót (É47°37’53.613” K13°3’9.876”). Visszasétáltunk a buszhoz és némi sorbaállás után fejenként 14,5 €-ért jegyet váltottunk. Példamutató volt az a szervezettség, ahogy megszervezték a hegyi utazást. A jegyen feltüntették nemcsak az indulási időpontot, hanem annak a busznak a sorszámát is (4 busz indult egyszerre, egymás után), amelyikbe be kellett szállnunk. A tetőre vezető egyetlen kocsiszélességű utat kizárólag ezek a buszok használják, egyéb forgalom elől sorompóval zárták le. Bizonyos távolságonként kitérőket alakítottak ki, ahol a lefelé haladó buszok félre tudnak állni a hegymenetben lévők elől.
A negyedórás buszozás során egyre magasabbra emelkedtünk, miközben szűk alagutakat és éles kanyarokat küzdöttünk le, a panoráma viszont egyre szebb lett. Egy kis parkolónál szálltunk ki, ami annyira kicsi volt, hogy a buszokon kívül nem is fért volna el más jármű. Itt felhívták a figyelmet, hogy a visszaútra bélyegeztessük le a jegyünket, nehogy ne maradjon helyünk a visszaútra (a precíz tájékoztatás szerint 16.50-kor indult lefelé az utolsó busz). Én viszont úgy gondoltam, hogy ráérünk még ezzel, mert nem tudjuk, mennyi időt fogunk a tetőn eltölteni.
A cél, azaz az egykori vendégház még mindig magasan felettünk volt., gyalog mentünk tovább. Egy hegybe vájt hosszú (a prospektusok szerint 124 méter), alagúton mentünk tovább és egy lifthez értünk. A legalább 30 fős liftet belülről rézlemezzel borították, fantasztikusan nézett ki. A belső falán láthattuk, éppen milyen magasan tart. Érdekes módon felfelé is 124 métert mentünk, majd kiléptünk a szabad levegőre. Köröskörül pazar kilátás tárult elénk. Északkelet felé Salzburgig, illetve azon túl, déli irányban a Königssee felé és azon túl a Zell am See-től délre levő osztrák síterepeket. Egy helyi információ szerint a látástávolság szép időben eléri a 200 kilométert is. Azt nem tudom, hogy valóban elláttunk-e ilyen messzire, de pl. Salzburgot, ami 30 km. körül van, szépen láttuk. A tetőn a Zugspitzéhez hasonlóan egy nagy kereszt jelezte a hegycsúcs legmagasabb pontját. Egy panorámatablón tudtuk beazonosítani, melyik hegyet is látjuk valójában. Sajnos azonban tabló csak egy helyen volt, és itt helyezték el síkban kiterítve a táj 360 fokos panorámaképét. Emiatt a beazonosítás a másik három irányban nehézkes volt. Külsõ hivatkozások:
|
.png)
