Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2013. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Látogatottsági statisztikák
www.kastelyok-utazas.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

(LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás * DataProg - Egresi János vállalkozó
LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás


Kirándulási helyszínek színes grafikákon!
Kirándulási helyszínek színes grafikákon!


500 000 légifotó Magyarországról!
500 000 légifotó Magyarországról!

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 6161

Bajmóc várkastélya

Kategória Várkastély , Múzeum

Kép album megtekintése

Cím Bajmóc, Bojnice
GPS koordináta N 48.777856,E 18.576611
Régió Észak-Nyugat
Megye

Internet

http://www.bojnicecastle.sk/

e-mail

email@bojnicecastle.sk

Telefon

+421-46-5430 633

Megjegyzés

Összeállította és fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2007-05-10 - Látogatás dátuma: 2011-02-20 - Utolsó módosítás: 2015-05-03



Vár története
Bajmóc vár az egyik legrégebbi és legjelentősebb műemlékek Szlovákiában, a város feletti mésztufa dombon áll.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Bajm%C3%B3c
A mai város területén már az őskorban is éltek emberek, erre utalnak a területén fekvő Prépost-barlangban talált őskori leletek. A kőkorban a lengyeli kultúra, az újkőkorban a vonaldíszes kerámiák népe élt ezen a vidéken. A bronzkorban, a hallstatt korban és később puhói kultúra alatt is települések álltak itt. A honfoglalás előtti időkben korai szláv település volt a helyén. A honfoglalás előtt már várral megerősített hely volt, melyet a magyarok a 10. században foglaltak el.
A települést 1113-ban "Maimoz" néven említik először a zobori bancés apátság birtokainak határleírásában. Ekkor már ismertek volt meleg vizű forrásai és vásárai. 1246-ban "Boymuch", 1302-ben "Baymuch", 1323-ban "Baymach" néven szerepel a különböző írásokban. Nyitra várának tartozéka volt.

1299 és 1321 között Csák Máté volt az ura, halála után a királyé lett. A középkorban olasz tulajdonosai voltak, akik bővítették és védőfalakkal erősítették. 1366-ban I. Lajos királytól városi rangot kapott, a 15. századtól vásártartási joggal rendelkezett. 1395-től nemesi város, uradalmi központ lett. 1530-ban és 1599-ben kirabolta és felégette a török, de a várat eredménytelenül ostromolta. 1623-ban Bethlen Gábor hajdúi pusztították el. Mátyás király, Corvin János és a Szapolyaiak után 1527-ben a Thurzóké lett, akik sokat építettek rajta. A török 1530-ban és 1599-ben is eredménytelenül ostromolta.

1683-ban Thököly Imre, 1704-ben Rákóczi kurucai fosztogatták. Rákóczi serege a várat is elfoglalta. A 16 - 17. században lakói sáfránnyal, sóval, vassal kereskedtek. 1675-ben 607 lakosa volt. A 18. század elején megindult a szőlőtermesztés, de sokan gyümölcstermesztéssel, gabonakereskedelemmel, állattartással foglalkoztak. 1604-ben Bocskainak megnyitotta kapuit. 1637-ben a Pálffy családé lett. A Rákóczi-szabadságharc alatt a kurucok csak hosszas körülzárás után, 1704. július 8-án tudták kapitulációra bírni. A trencséni csatát követően a császáriak egyheti ostrom után, 1708. november 11-én foglalták vissza.

A 17. században sorra alakultak céhei. 1670-ben a szabók, 1672-ben a csizmadiák, 1687-ben a gombkötők, 1711-ben a kőművesek, 1750-ben a takácsok céhe alakult meg. A 19. században elterjedt a fazekasság, malmok, serfőzők működtek a városban.
A Pálffyak végig karban tartották egyik legfőbb birtokközpontjukat, majd a 20. század elején pompás, 365 ablakos várkastéllyá varázsolták. 1910-ben Bajmócnak 1346, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

Mátyás király fája
A legenda szerint ezt a fát Csák Máté ültette 1301-ben. Mátyás király (1458 - 1490), amelyről ismert, hogy szeretet Bajmócon tartózkodni, házigazdája a hársfának, lombjai alatt nagy banketteket rendeztek. Az ötvenes évek elején a Bajmóci Múzeum munkatársai megállapították, hogy a fa állapota gyorsan romlik. Az első mész kezelést 1952-től alkalmaztak. 1969-ben, a hárs állami természetvédelmi védettséget kapott.

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastelyok-utazas.hu  * Start  *