Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2013. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Látogatottsági statisztikák
www.kastelyok-utazas.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

(LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás * DataProg - Egresi János vállalkozó
LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás


Kirándulási helyszínek színes grafikákon!
Kirándulási helyszínek színes grafikákon!


500 000 légifotó Magyarországról!
500 000 légifotó Magyarországról!

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 1531

Kőszeg város

Kategória Utazás

Kép album megtekintése

www.civertan.hu - LÉGIFOTÓ

Cím 9730 Kőszeg, Jurisics tér
GPS koordináta N 47.389314,E 16.538715
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas

Internet

http://www.koszeg.hu

e-mail

Telefon

Megjegyzés

Összeállította és fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2007-06-20 - Látogatás dátuma: 2016-03-05 - Utolsó módosítás: 2016-03-06



Kőszeg (németül: Güns, horvátul Kiseg, vendül: Küseg, szlovákul: Kysak) város Vas megye nyugati szélén, az osztrák határ közelében. A Kőszegi járás központja. Városrésze: Kőszegfalva.

A környék a 12-13. századtól, a német katonai betörések elhárítása miatt, hadászati fontosságú lett. Sorra épültek a Kőszegi-hegységben a kővárak, amelyek közül az egyik az Óházon emelt ún. Felsővár volt. A 13. század második felében a Németújvári család ide tette át székhelyét. Henrik és fia, Iván, jelentős építkezéseket kezdett. A régi vár alatti, Gyöngyös-parti területen felépítették új erősségüket, a reprezentációs igényeket is kielégítő Alsóvárat. Megalapították Kőszeg városát, amelyet falakkal is megerősítettek. Az első lakók egy része német telepes volt, akiknek különböző kedvezményeket és kiváltságokat adtak.

A Kőszegfalvi-réteken Farkas Csilla 2000. évi optikai kábelfektetés alkalmából végzett leletmentése több régészeti kultúrának, köztük Nyugat-Magyarország első földműves kultúrájának, a középső-újkőkorszaki vonaldíszes kultúrának a megtelepedését igazolta. 2009-ben a lukácsházi árvízcsúcs csökkentő tározó (ma Abért-tó) építését megelőző feltárások során Basticz Zoltán és Eke István vezetésével, ugyancsak a Kőszegfalvi-réteken, a rézkori Balaton-Lasinja kultúra településrészletét tárták fel. A római kor idejére a Kőszegfalván és a városkörnyéken feltárt villagazdaságok, valamint a délkeleti határban húzódó Borostyánút utalnak.

Török ostrom
"Kőszeg történelmének legnevesebb eseménye az 1532-ben lezajlott ostrom. Jurisics Miklós várkapitány vezetésével a viszonylag kis számú várvédő visszaverte a Bécs ellen vonuló, többszörös túlerőben lévő török sereget. Az ostrom előzménye, hogy 1529-ben a Bécs felé vonuló I. Szulejmán szultán seregei feldúlták a város környékét, elpusztítva a szomszédos Borsmonostor cisztercita apátságát is. I. Ferdinánd elrendelte, hogy a város úrbéri tartozását a falak erősítésére fordítsák, továbbá 1530-ban Jurisics Miklóst és Joseph Lamberg krajnai főkapitányt Isztambulba küldte. 1532. augusztus elején érte el a várost Ibrahim nagyvezír előhada, és ötnapi felvonulást követően augusztus 10-én kezdetét vette az ostrom. A Szulejmán szultán által vezetett, az akkori világ legerősebb 150 000 főnyi török seregéből 60–70 000 – ebből 15 000 janicsár – fordult a vár és a város ellen. Jurisics néhány száz katonája és 700 idemenekült jobbággyal húsz napig védte a várat, aminek falai között még 1800 asszony és 2300 gyermek is volt. A török 19-szer intézett támadást, miközben a falakat is aláaknázta, és egyszer 10 öl hosszban fel is robbantotta. Az oszmán sereg a várárkokat várfal magasságig három irányban feltöltve támadta, ami ellen gyújtogatással védekeztek. A sikertelen ostromot követően augusztus 30-án, a vár elfoglalása nélkül, de annak jelképes átadásával, megkésve vonultak Bécs felé, így ott már az egyesült keresztény zsoldoshadsereg várta az ütközetet. A kőszegi védőket segítette a védmű erőssége, a hősies helytállás és a hetekig tartó esőzések is.
(Forrás: Wikipedia)

A szultán a Király-völgy és a Kálvária-hegy közötti dombról követte az eseményeket. Ez azóta a Szultán-domb elnevezést viseli. Az ostrom emlékére Kőszegen nem csak délben, hanem délelőtt 11 órakor is meghúzzák a harangokat. A hagyomány szerint Ibrahim pasa sátrának helyét a Petőfi téren, a mai sporttelepen álló Szent Lénárd-kápolna jelöli.[14] A következő évben a császár a harcban megsebesült Jurisicsot báróvá emelte, majd a várat 1537-ben örökbirtokul adományozta neki, 1538-ban pedig az öt alsó-ausztriai terület kapitánya lett. A csata emlékére 2007-től a Félhold-Telihold rendezvények elevenítik fel a hőstetteket.[15]"

A város a Rákóczi-szabadságharc után fokozatosan elveszítette korábbi jelentőségét.
A 19. században azonban már kézzelfogható jelei voltak a város visszaesésének.
Az első világháború utáni békeszerződéssel a kőszegi járás nagy részét Ausztriához csatolták. Ezzel a környékbeli piacokat is elveszítették a helybeliek.

A II. világháborút követően a határzár évtizedekre elzárta, nem csak a külföldtől, hanem az ország belsejétől is. Idegenforgalma az 1970-es években kezdett újra fellendülni, de a megközelítés bonyodalmai miatt, csak a "Vasfüggöny" 1989-ben történt lebontása után élénkülhetett meg.

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastelyok-utazas.hu  * Start  *