Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2006-2017. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Kapcsolat:

e-mail

A portál magán portál, magán véleményt tartalmaz!
Jogi nyilatkozat


Látogatottsági statisztikák
www.kastélyok.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont

Mutassa be települése értékeit grafikus látványtérképpel!



Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)


Kastélyok Magyarországon

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 4678



Szerb Ortodox Monostor (Kolostor)

Kategória Vallás , Kolostor

Kép album megtekintése

Cím 7162 Grábóc, Zrínyi u. 49.
GPS koordináta N 46.277885,E 18.610325
Régiół Dél-Dunántúl
Megye Tolna

Internet:

http://www.kolostorut.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=92&Itemid=129&lang=iso-8859-2

e-mail:

Telefon:

Tel: 74/409-223, 74/

Megjegyzés:

Külső Fő-LINK (Facebook oldal itt nézhető meg)
Összeállította Ă©s fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2007-07-09 - Látogatás dátuma: 2007-07-08 - Utolsó módosítás: 2015-04-21



Monostor: (a gör. monasthion szótól), oly épület vagy épületcsoport, amelyben szerzetesek, apácák szabályszerüen ájtatos és erényes életet folytatnak. Egyenértékű a kolostor kifejezéssel, első biztos említése 1283-ból származik.

A szerbek a XV. századtól kezdve építenek templomokat Magyarország területén. A bizánci kultúrkörhöz tartozó ezen építészeti emlékekkel a mai Magyarország egész területén találkozhatunk.
Az első szerb telepesek a Szerémségbe és a Maros-vidékre költöztek be a török balkáni előretörése idején a XV. században. A XVII-XVIII. század fordulóján épült első templomok ideiglenes jelleggel fából illetve vályogból épültek.
Néhány évtized alatt azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a megtelepedés hosszabb időre szól.
Ekkorra már az ügyes kereskedők hírében álló szerbek megfelelő anyagi háttérrel rendelkeztek ahhoz,
hogy a császári privilégiumoknak megfelelően már időt álló anyagból építhessenek templomokat a régiek helyére.
Ezen első, egyszerű templomok - a korabeli leírások szerint - egyhajós, nyeregtetővel fedett, oromzatos építmények voltak.

Grábóc az ország egyetlen fennmaradt, 1736-41 között épült szerb ortodox kolostortemplomával büszkélkedhet. A grábóci szerb kolostor jelentősége messze túlmutatott a megye határain: az egész Kárpát-medencei szerbség szellemi és vallási központja volt, a magyarországi szerb ortodox szerzetesképzés központja 1585 óta.

Grábócot nevezetessé a török elöl menekülő szerb szerzetesek tették, akik a dalmáciai Dragovity kolostorából 1580-ban menekültek ide. A hely szelleme vonzotta ide a szerzeteseket, akik a patak mentén építették fából készült celláikat, majd a budai basa engedélyével 1587-ben kőtemplomot. A törökök 1667-ben feldúlták a kolostort, mely 1703-ban elnéptelenedett. A Rákóczi-szabadságharc után a szerzetesek visszajöttek, kis vályogtemplomot emeltek. 1736-ban e köré kezdték építeni a mai, műemlék templomot. A templom 1741-ben lett kész, de egyelőre torony nélkül. A torony 1761-ben épült, majd 1795-ben további munkák során gyarapodott. A harangot egy 1808-ban megtalált régi repedt harang anyagából öntötte Vajnert Péter pécsi harangöntő mester.

A szentélyt a hajótól elválasztó képfal, az ikonosztáz fakeretét Laubr János eszéki asztalosmester készítette. A képeket Vasilij Ostojic újvidéki ikonfestő festette, aki 1768-ban készült el a munkával. A templom falképeit a szintén újvidéki Andrej Saltist festette 1784-85-ben. A ma is működő kétszintes kolostorépület 1895-ben átépítették, ekkor rejtették el az eredetileg nyitott oldalfolyosókat.

1981-87-ben az életveszélyesen lepusztult templom és a kolostorépület is átesett egy teljes helyreállításon.
Az 1960-as évektől 1994-ig szociális otthon működött az épületben. 1994 óta a teljes kolostorépület a szerb egyház használatában van. A kolostor ma ismét használatban van, szerb apácák (Krisztina és Mária nővérek) élnek benne, idegenvezetőként serénykednek, nagy odaadással és lendülettel mesélik a kolostor történetét.

Az eredeti keresztény templomok három részből álltak. Az első a szentély, ahová csak a felszentelt papok léphettek be, azok is korlátozásokkal, a hívek egyáltalán nem. A szentélybe vezető ajtón, az oltárral szemben csak a főpap és az ország felszentelt főméltósága mehet át, például a király. A szentélyben a pap a hívőknek háttal állva misézett az oltárnál. A férfi hívőké volt a következő helyiség (középső hajó), ahol egyik oldalon a nős, másik oldalon a nőtlen férfiak álltak. Itt énekeltek a kántorok két karzat mögött egymással szemben. Az eredeti templomokban nem volt hangszeres zene, csak ének. A nőknek a harmadik helység jutott.

A szentélyt ikonosztáz választotta el a férfi hívek termétől. Valaha minden keresztény templom ilyen volt, de a történelem viharai során a dolog lassan megváltozott. A római katolikus vallásban először nyitottabbá válik, majd teljesen eltűnik az ikonosztáz, az oltárt lépcsőkkel megemelik és a pap a hívőkkel szemben állva misézik.
Még a Szent Péter székesegyházban is nyomonkövethető ez a változás, ahol az ikonosztáz annyira értékes volt, hogy nem bontották le. A főhajóban megjelennek a padok és a családok együtt maradhatnak a misén, nem választják el a nőket és a férfiakat
Az ortodox, vagyis hagyományőrző vallásban máig minden régi hagyomány fennmaradt.

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastlyok.hu  * Start  *