Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2013. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Látogatottsági statisztikák
www.kastelyok-utazas.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

(LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás * DataProg - Egresi János vállalkozó
LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás


Kirándulási helyszínek színes grafikákon!
Kirándulási helyszínek színes grafikákon!


500 000 légifotó Magyarországról!
500 000 légifotó Magyarországról!

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 3532

Szerb Ortodox Monostor (Kolostor)

Kategória Vallás , Kolostor

Kép album megtekintése

Cím 7162 Grábóc, Zrínyi u. 49.
GPS koordináta N 46.277885,E 18.610325
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna

Internet

http://www.kolostorut.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=92&Itemid=129&lang=iso-8859-2

e-mail

Telefon

Tel: 74/409-223, 74/

Megjegyzés

Összeállította és fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2007-07-09 - Látogatás dátuma: 2007-07-08 - Utolsó módosítás: 2015-04-21



Monostor: (a gör. monasthion szótól), oly épület vagy épületcsoport, amelyben szerzetesek, apácák szabályszerüen ájtatos és erényes életet folytatnak. Egyenértékű a kolostor kifejezéssel, első biztos említése 1283-ból származik.

A szerbek a XV. századtól kezdve építenek templomokat Magyarország területén. A bizánci kultúrkörhöz tartozó ezen építészeti emlékekkel a mai Magyarország egész területén találkozhatunk.
Az első szerb telepesek a Szerémségbe és a Maros-vidékre költöztek be a török balkáni előretörése idején a XV. században. A XVII-XVIII. század fordulóján épült első templomok ideiglenes jelleggel fából illetve vályogból épültek.
Néhány évtized alatt azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a megtelepedés hosszabb időre szól.
Ekkorra már az ügyes kereskedők hírében álló szerbek megfelelő anyagi háttérrel rendelkeztek ahhoz,
hogy a császári privilégiumoknak megfelelően már időt álló anyagból építhessenek templomokat a régiek helyére.
Ezen első, egyszerű templomok - a korabeli leírások szerint - egyhajós, nyeregtetővel fedett, oromzatos építmények voltak.

Grábóc az ország egyetlen fennmaradt, 1736-41 között épült szerb ortodox kolostortemplomával büszkélkedhet. A grábóci szerb kolostor jelentősége messze túlmutatott a megye határain: az egész Kárpát-medencei szerbség szellemi és vallási központja volt, a magyarországi szerb ortodox szerzetesképzés központja 1585 óta.

Grábócot nevezetessé a török elöl menekülő szerb szerzetesek tették, akik a dalmáciai Dragovity kolostorából 1580-ban menekültek ide. A hely szelleme vonzotta ide a szerzeteseket, akik a patak mentén építették fából készült celláikat, majd a budai basa engedélyével 1587-ben kőtemplomot. A törökök 1667-ben feldúlták a kolostort, mely 1703-ban elnéptelenedett. A Rákóczi-szabadságharc után a szerzetesek visszajöttek, kis vályogtemplomot emeltek. 1736-ban e köré kezdték építeni a mai, műemlék templomot. A templom 1741-ben lett kész, de egyelőre torony nélkül. A torony 1761-ben épült, majd 1795-ben további munkák során gyarapodott. A harangot egy 1808-ban megtalált régi repedt harang anyagából öntötte Vajnert Péter pécsi harangöntő mester.

A szentélyt a hajótól elválasztó képfal, az ikonosztáz fakeretét Laubr János eszéki asztalosmester készítette. A képeket Vasilij Ostojic újvidéki ikonfestő festette, aki 1768-ban készült el a munkával. A templom falképeit a szintén újvidéki Andrej Saltist festette 1784-85-ben. A ma is működő kétszintes kolostorépület 1895-ben átépítették, ekkor rejtették el az eredetileg nyitott oldalfolyosókat.

1981-87-ben az életveszélyesen lepusztult templom és a kolostorépület is átesett egy teljes helyreállításon.
Az 1960-as évektől 1994-ig szociális otthon működött az épületben. 1994 óta a teljes kolostorépület a szerb egyház használatában van. A kolostor ma ismét használatban van, szerb apácák (Krisztina és Mária nővérek) élnek benne, idegenvezetőként serénykednek, nagy odaadással és lendülettel mesélik a kolostor történetét.

Az eredeti keresztény templomok három részből álltak. Az első a szentély, ahová csak a felszentelt papok léphettek be, azok is korlátozásokkal, a hívek egyáltalán nem. A szentélybe vezető ajtón, az oltárral szemben csak a főpap és az ország felszentelt főméltósága mehet át, például a király. A szentélyben a pap a hívőknek háttal állva misézett az oltárnál. A férfi hívőké volt a következő helyiség (középső hajó), ahol egyik oldalon a nős, másik oldalon a nőtlen férfiak álltak. Itt énekeltek a kántorok két karzat mögött egymással szemben. Az eredeti templomokban nem volt hangszeres zene, csak ének. A nőknek a harmadik helység jutott.

A szentélyt ikonosztáz választotta el a férfi hívek termétől. Valaha minden keresztény templom ilyen volt, de a történelem viharai során a dolog lassan megváltozott. A római katolikus vallásban először nyitottabbá válik, majd teljesen eltűnik az ikonosztáz, az oltárt lépcsőkkel megemelik és a pap a hívőkkel szemben állva misézik.
Még a Szent Péter székesegyházban is nyomonkövethető ez a változás, ahol az ikonosztáz annyira értékes volt, hogy nem bontották le. A főhajóban megjelennek a padok és a családok együtt maradhatnak a misén, nem választják el a nőket és a férfiakat
Az ortodox, vagyis hagyományőrző vallásban máig minden régi hagyomány fennmaradt.

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastelyok-utazas.hu  * Start  *