|
Köszönjük a lehetőséget, hogy a templomot, megismerjük és bemutathassuk.
Külön köszönet a Lelkész feleségének, hogy a mai jeles napon is rendelkezésünkre állt (gyermekének esküvőjére készültek, ma 15 órakkor volt a szertartás).
A történeti kutatások alapján a község már a honfoglaláskor is létezett. Első írásos említése 1270-ben egy adománylevélben történt. A 13. században a falu Bánk bán birtoka volt, és a Gertrúd ellen elkövetett merénylet követő jószágvesztés következtében a birtok II. Endrére szállt. Ő egy Rusdi Kis Mihály nevű nemesnek adományozta, akitől a nagylónyai és vásárosnaményi Lónyay családhoz került. Ezidőtájt vált külön a falu Kis- és Nagylónyára. A 13. században épült a román stílusú, festett famennyezetű református templom. 1567-ben tatár betörésról szóltak a híradások.
Nevezetességei:
Református templom (román, XIII. század)
Fa harangláb (1781)
Lónyay család egykori kastélyának parkja
Lónyay család sírkápolnája.
Forrás: http://www.lonya.hu/ma/right.html
A Kossuth u. 91. sz. alatt áll a XIII. században emelt román stílusú, festett famennyezetű református templom. Az egyhajós, torony nélküli, keletelt szentélyű templom alatti kripta a Lónyayak egyik temetkezési helye volt. A szentélyében levő, feltételezhetően a XIV. században készült freskókat lemeszelték, az északi, ablaktalan falon lévő freskók nyomai 1881-ben még láthatók voltak. A román stílusú templom a tető kivételével megőrizte az eredeti kialakítását, erre utalnak a templom déli és keleti oldalán lévő ablakok.
Festett famennyezete XVIII. századi, a hatszögletű, csipkeszerűen áttört, többszintes fa szószékkorona kígyós-galambos díszítésű hangvetője a tákosi és a csetfalvai református templomok berendezését is készítő Lándor Ferencasztalos szép munkája 1776-ból. A Péter és Pálnak szentelt templomot már 1332-ben feljegyezték. Kislónya 1762-ben külön fatemplomot építtetett, Lónyának így most két református temploma van a katolikus templomon kívül.
A templomkertben talpgerendákon álló, négy fiatornyos református népi fa harangtorony műemlék. A bejárattal szemközti gerendára vésett felirat szerint "Kakuk Imre áts mester tsinálta Bán Péter legényével 1781". A 26,5 méter magas torony törzsének vázát 9 oszlop alkotja, a szoknyát további 16 rövidebb oszlop tartja. A tető és a törzs fazsindelyes, a szoknya és az árkádos galéria mellvédje pallóból készült. Ez a harangtorony az egyik legjelentősebb emlék, karcsú, arányos, a sisakja a szokásosnál magasabb. Azért is figyelemre méltó, mert ácskötéseit facsapokkal erősítették, nincsen benne vasszög. A harangláb két harangja közül a régebbi 1666-ban Eperjesen, az újabb 1794-ben készült. A néphagyomány úgy tartja, hogy az 1647. évben betört lengyelek elől a lakosok egy szép nagy harangot rejtettek a Tisza mocsarába, amely árvízkor belesüllyedt az iszapba, és soha többé nem lelték meg.
Külsõ hivatkozások:
|
