|
Drávaiványi Sellyétől néhány kilóméternyire lévő falu. Termelőszövetkezete e falunak is megszűnt, a hajdan volt szeszfőzde magánkézben van. Régebben szőnyegszövő üzem is volt itt, ma már ez sem üzemel. A falu gyermekei Sellyére járnak iskolába. A munkalehetőségek hiánya itt is a falu elöregedéséhez vezetett.
Mindezek az érdekességek eltörpülnek a falu igazi nevezetessége, a messze földön híres, festett kazettás mennyezetű református templom mellett, bár állagán a messze földön híressége nem látszik meg, a műemlékvédelem keze nyoma sem fényeskedik.
Íme egy falusi feljegyzés 2004.01.16: Drávaiványiban az önkormányzat a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően tíz év után ismét lemeszelte a templom belsejét, döntően közösségi munkában. A sellyei református egyházközség vezetőségétől dicsérő levelet kapott a falu a jó munkáért.
A település gazdagságára példa egy másik feljegyzés 2006-12-29: Drávaiványi A képviselő-testület tagjai és a polgármester saját pénztárcájukból tudtak összegyűjteni az idén a település karácsonyára, mert az önkormányzat nehéz anyagi helyzetben van. Nagy segítséget jelentett az így összegyűlt 25 ezer forint mellett a pécsi Moha Alapítvány segítsége, amely cukorkával, csokoládéval tette édesebbé a helyiek karácsonyát.
Drávaiványiról az első írásos emlék a 14. századból származik, mikor is az 1332-re datált pápai tizedlajstrom plébániás helyként említi. A török hódoltság alatt is lakott település volt, lakói többségében magyarok. Régi neve Ivány volt, földesuráról, Petrovszky Ivánról elnevezve. (Más források szerint Draskovics Iván grófról kapta nevét.)
Egy állítás szerint 1554-ben említették először Iváni néven. Az alapszó és az i-képző azt fejezi ki, hogy egy Iván nevű ember birtokolta a területet. Mozs Dezső 79 éves helytörténész arról tud, hogy már 1201-ben szerepel egy történelmi iratban a helység. Ő egyébként 1945-től 1984-ig feldolgozta a helyi eseményeket. Nagy erdő borította a régi falu helyét, a legelső épületben erdész lakott, az őslakók még tudnak egy eltűnt ősi kovácsműhelyről is. Valaha alig pár száz méterre a mai településtől folyt a Dráva, melyen hajók jártak Sellyére, ahol kikötöttek. Napjainkban a határfolyó majdnem négy kilométerre található a községtől. A Mozs-portán római-kelta emlékeket lehet találni, valaha egy feliratos bronz tőrtartót is leltek. A hódoltság idején is éltek itt emberek, főként magyarok és kevés délszláv. Az utóbbi népcsoport az első világháború végére elköltözött. A régészek tudnak egy török előtti faluelődről, aminek a neve Cilina, Célna volt. Történelmi értékű határrésznevek: Benntelek, Puszta, Mokra, Goráni Mokra, Börözde. A mostani falukrónikát Hollókövi Sándorné vezeti, aki sok fotóval egészíti ki az eseményadatokat. A fotózásba besegít: Tihanyi János.
Az 1792-ben épült, késő barokk stílusú templom az Ormánság egyik kiemelkedő emléke.
A templom mennyezetén 167 darab festett kazetta van, egy-egy sorban kilenc, a félkörös apszisnál négy sorban hét. A léckeretek találkozásánál vörösre festett, faragott fagombocskákat helyeztek el, díszítésül. A mennyezet középpontjában, napkorongban van az úgynevezett "király kazetta" a készíttetők adataival. Itt található az egész Ormánság református templomaiban egyetlen figurális rajzú ábrázolás, a kardot tartó, halfarkú, koronás női alak (sellő) mellette csőrében olajágat tartó galambbal és hallal. A bibliai értelmezés alapján az angyal karddal a gyülekezetet az özönvízre, a bűnök büntetésére emlékezteti. A galamb, az olajág és a hal már az özönvíz utáni békés állapotra utal.
A művész nevét nem ismerjük, de a színek és a motívumok hasonlósága, sőt azonossága alapján feltételezhető, hogy a festés 1792-ből, a templom építésének idejéből való, és Gyarmati János vajszlói asztalos munkája. (Ugyanaz, aki a kovácshidai és a kórósi templomok kazettás mennyezeteit is festette.)
A templom berendezése, a festett fakarzat, a szószék, a Mózes-szék, a padok a népies rokokó stílus jegyeit mutatják. Egy régi oszlop egykor egy Angster orgonát tartott.
A templom megtekintéséhez a harangozót, vagy az egyházgondnokot kell keresni.
Az Ormánság legszebb, gazdagon díszített templomait: Drávaiványiban, Kóróson, Adorjáson és Kovácshidán találhatjuk. Külsõ hivatkozások:
|
A Facebook albumom megtekinthetõ