|
Bodajk múltjából:
A község nevét a tőle délnyugatra fekvő, a népi nyelvben Bodok-nak (ma Vértes) nevezett hegységtől kapta. A magyar középkori oklevelek gyakorlatban Bodogt (1193), Bodoct (1230), Bodayth (1460) változatba fordul elő. Bodajk a magyar honfoglalást megelőző időben is lakott hely volt.
Ott jártunkkor betört ablakok, pusztulásra ítélt épületet találtunk. A kastély teljesen elhagyatott, fiatalok tanya helye, elmondásuk szerint évek óta üres, elhagyatott épület. A park is pusztulás sorsára jutott.
Az épületen emléktábla tanúsága szerint 1964-ben volt utoljára teljesen felújítva, jelenlegi sorsáról nem sikerült hitelt érdemlő információt beszerezni. A fiatalok szerint egy új tulajdonosa van, aki a kastéllyal együtt a sportpályát megvásárolta, de a tervekről semmit nem tudnak.
A török megszállás alól felszabadult Bodajk falut I. Lipót király 1691-ben báró Hochburg (Haas) Jánosnak adományozta. Hochburg hatalmas vagyonát főhadiszállítóként szerezte a török elleni felszabadító harcok idején.
Hochburg-Lamberg kastély, mai helyén egykor egy kisebb kúria állt, melyet minden bizonnyal Hochburg Domonkos báró építtetett, 1762-66-ig Lamberg Antal számára , klasszicista stílusban. Később a gróf Berényi, a gróf Zichy, a báró Luzsénszky, végül a gróf Bethlen család kezén volt a birtok és a kastély.
Báró Miske József 1837-ben vette bérbe az uradalmat. A mai kastély formára nem sokkal a bérbevétel után Ő kezdte el átépíttetni, a munkálatok 1839-re fejeződtek be.
A II. világháború során a kastély megsérült. Helyreállítása 1964-ben fejeződött be, ezután a Fejér Megyei Idegenforgalmi Hivatal Gajavölgye Turistaszállója működött az épületben az 1990-es évek elejéig. A bodajki önkormányzat tulajdonában lévő kastély jelenleg üresen áll.
A kastélyt , 6 hektáros, őspark övezi, faritkaságokkal.
Külsõ hivatkozások:
|
