|
A község Veszprém és Tapolca között, a Vázsonyi-séd mentén fekszik. Neve a Váson család nevéből ered (első ismert tagja a XIII. sz. elején a királyné udvarbírója volt).
Nagyvázsony és környéke már ősidők óta lakott terület. A római korban hadi út haladt itt keresztül, s az út mentén római kori település maradványaira bukkantak. A rómaiak itt létét bizonyítják a szintén itt talált leletek és kőfeliratok.
A XIV. században a település a Vezseny-család tulajdonába került. A Vezsenyiek utolsó sarjának halálakor a birtok a koronára, Mátyás királyra szállt vissza. Mátyás király a birtokot 1472-ben Kinizsi Pálnak adományozta. Kinizsi Pál a birtokon várat építtetett. A várnak köszönhetően a település virágzásnak indult. Nagyvázsonyt 1488-ra már a megye jelentős falvai közé sorolták.
A XVI. században Nagyvázsonyt is megtámadták a törökök. A Nagyvázsonyi vár hol török, hol magyar kézen volt. A várat véglegesen 1598-ban sikerült visszafoglalni. A török időkben a vár katonái a vár alján építették fel szállásaikat, így szinte egy új települést hoztak létre.
A település látnivalókban is gazdag. A Kinizsi várat helyreállították, s így hűen mutatja be a végvári életet. Benne található a Kinizsi Vármúzeum. A várban jeles ünnepeken és nagyobb kirándulócsoportok részére a középkort idéző lakomát és lovagi tornát rendeznek. Diákok részére rendhagyó történelemórát is rendeznek a várban. A Szent István templom 1481-ben épült gótikus stílusban. A pálos templomot és kolostort Kinizsi Pál építtette magának sírhelyül 1483-1485-ig. A templomnak már csak a romjai láthatóak. A Zichy-kastély 1790-ben épült későbarokk stílusban. A kastély parkjában -mely védelem alatt áll- kellemes sétát tehetünk. A Nagyvázsonyi Lovas Napok helyszínkül is a kastély parkja szolgál. A vár előtti téren találjuk a Postamúzeumot. A Néprajzi Múzeumnak egy 1825-ben épült tornácos népi ház ad otthont.
Kedvezményes belépő váltható, ha egyben megnézi a Posta Múzeumot és a Tájházat is. Mindhárom rövid sétával elérhető a várból. Külsõ hivatkozások:
|
