A hajdani lenti vár helyén és anyagának felhasználásával emelték a XVIII. században a barokk stílusú, L alakú magtárat. A Kerka folyó felőli szárny eredeti: jól felismerhető bástyafal lőrésekkel.
A boltíves pincében is sok középkori részlet maradt fenn. A vármaradványok régészeti feltárása és állagmegóvása megtörtént, de a hasznosítására készített tervekből eddig semmi sem valósult meg. A valamikori várárok helyén félkörívben kis horgásztó öleli körül a várat.
2012. október 07., 07:18 szerző: Gyuricza Ferenc Forrás: http://zaol.hu/hirek/uj-tulajdonosra-var-a-lenti-var-1385377 A legviharosabb évszázadokban sem jutott az ellenség kezére, ma mégis külföldi tulajdonban van a lenti vár. A város szélén álló épület hasznosításának kérdése az elmúlt két évtized során többször is napirendre került, ám eredmény nélkül.
(Forrás: Tantalics Béla lenti helytörténész) Első említése egy 1278-ból való oklevélen olvasható, Szent László az akkor Nemthynek nevezett birtokot Lindua, azaz Lendva várával együtt Haholt bánnak adományozta. Ebből a forrásból azt olvashatjuk ki, hogy Lenti vára romos állapotban volt, de már létezett.
A lenti vár jelentősége a török korban, a magyarok által bevehetetlennek hitt Kanizsa 1600- as eleste után értékelődött fel, még országgyűlési határozatok is születtek a megerősítéséről. A 1618. évi 35. törvénycikk elrendelte hogy Lenti mint Stíria védbástyája elsőrangú erősséggé emeltessék. Az itteniek feladata a Radkersburg felé tartó török hadak feltartóztatása volt. Olyan sikeresen tették, hogy a vár, amelyet többszörös vízgyűrű vett körül, sosem került az ellenség kezére. A vár tulajdonjogával ma egy német család rendelkezik. Eladása a rendszerváltás utáni első ciklus során két részletben történt, előbb egy osztrák vállalkozó akarta megvenni, végül azonban mégis Konrad Straubinger kezébe került az önkormányzat által előtte már felújíttatott épület. A vételárat az akkoriban éppen fellendülőben lévő turizmus, elsősorban a gyógyfürdő fejlesztésére fordították. A vár közel húsz évvel ezelőtti eladása máig vitatott kérdés Lentiben.
Az épület gazdátlanságát részben a tulajdonos súlyos betegsége, majd halála okozta. Konrad Straubinger a kétezres években már túl szeretett volna adni az épületen, 2006-ban, néhány nappal az akkori önkormányzati választások előtt némi reménysugár is mutatkozott. Egy ír vállalkozó, Michael McCarty nemcsak a vételi szándékát jelentette be, de hasznosítási tervekkel is előállt. A beruházás azonban elmaradt, ezért sokan választási fogásként értelmezték.
Az ír befektető más ingatlant is vett Zalában, többek között az egyik zalacsányi katélyt, illetve a lenti E-on épületet is. Terveit a gazdasági válság miatt nem tudta megvalósítani, az ír bankok ugyanis nemzeti érdekből a külföldön megvalósítandó beruházásokhoz nem adtak hitelt, csak az Írországban tervezett fejlesztéseket támogatták. A lenti vár ma is eladó. Konrad Straubinger halála után lánya és özvegye örökölte az épületet, akik azonnal felkínálták megvételre. A családdal kapcsolatban álló magyaroktól úgy tudjuk, 400 ezer euró körüli áron számolják az épület piaci értékét.
A lenti vár hányatott sorsa azért is szívszorító, mert van jó példa arra a térségben, hogy értelmes elgondolások mentén a hasonló történelmi épületekkel lehet mit kezdeni. Szécsisziget az ottani Andrássy–Szapáry-kastély felújításának, valamint az azt követő beruházásoknak köszönhetően a határ menti térség egyik kedvelt idegenforgalmi célpontja lett. A felújítása előtt a lenti várnál jóval rosszabb állapotú, mondhatni, romos kastély ma már nemcsak rendezvények helyszíne, de szálláshelyek is találhatók benne. Az idegenforgalmi szakemberek szerint, ha a kastély kínálatát olyan adottságokkal lehetne társítani, mint amilyenekkel gyógyfürdője és körzetközponti szerepe okán Lenti rendelkezik, könnyen a régió ékszerdobozává válhatna.
Külsõ hivatkozások:
|