A helyi földbirtokos Podmaniczky család támogatásával középfokú iskolát tartottak fenn itt az evangélikusok. Az 1727-ben alapÃtott evangélikus kisgimnázium kisugárzása messze túllépte a település határait. Sok hÃres ember tanult itt, közülük kiemelkedik az 1848-49-es szabadságharc költÅ‘je, PetÅ‘fi Sándor.
Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága aszódi PetÅ‘fi Múzeuma A Múzeumnak otthont adó épület két lépésben épült. ElÅ‘ször Podmaniczky II. János és Podmaniczky I. Sándor patrónusok támogatásával 1769-1771 között fölépült a földszintes épület, amely a latin iskolának adott otthont, majd e XVIII. századi falakra 1871-72-ben emeletet húztak. Az épület klasszicizáló, copf elemekkel. Az épületegyüttes az Evangélikus Egyház gimnáziumának 1931-ig adott otthont. Falai között tanult 1835-1838 között Petrovics (PetÅ‘fi) Sándor. 1931-tÅ‘l a háború végéig fiúinternátusként működött, majd szükséglakásokat alakÃtottak ki benne. 1958-tól múzeum.
Kerti kút: a PetÅ‘fi Múzeum udvarán áll az Acsáról ide áttelepÃtett kút. A kutat 1940-es évek elején Prónay báró hozatta birtokára . Moson megyébÅ‘l. A barokk kút egyik Ãvmezejében 1770-es évszám látható. A kutat a múzeum alapÃtó igazgatója, Asztalos István mentette meg az enyészettÅ‘l.
A Múzeumot sajnos nem tudtuk belülről megnézni, mert "Teschikai okok miatt zárva" tábla volt kifüggesztve.
Az aszódi evangélikus középiskola története (http://www.pma.atw.hu/) 1767-1772-es kastélyépÃtés követÅ‘en a Podmaniczky testvér új paplak és új iskola felépÃtését határozta el. E célra a kastélytól keletre esÅ‘ területeket adták oda, mÃg a két épület tervezésével és kivitelezésével - bár erre bizonyÃtékunk nincsen - nyilvánvalóan az Aszódon dolgozó Jung Józsefet bÃzták meg. A két épület formailag és belsÅ‘ kiképzését tekintve hasonló volt. A paplak arányosan kicsit nagyobb, mint az iskolaépület. A déli bejárók egy folyosóra nyÃltak, amelyektÅ‘l balra és jobbra különbözÅ‘ helyiségek helyezkedtek el. A paplakot 1965-ben lebontották. Az egyházi és a gimnáziumi irattár dokumentumait a régebbi korok irodalomtörténészei nem tanulmányozták át, ezért az 1871/72-es iskolaépÃtést tévesen rögzÃtették munkáikban, és ez élt sokáig a köztudatban. Egy késÅ‘bbi adatból tűnik ki, hogy az egész gimnáziumi épÃtkezés gondolata az 1870-ben megválasztott új felügyelÅ‘ vetette fel, még az 1860-as évek végén. a Gimnáziumi Bizottmány 1872. december 21-i ülésén Moravcsik Mihály lelkész, aki az épÃtkezés lelke, motorja volt, örömmel jelenthette a munkálatok végleges lezárulását, azzal a megjegyzéssel, mely szerint a tanÃtás 1872 szeptemberében már az új iskolában kezdÅ‘dött meg. Amikor 1982-ben nagyobb tatarozást végeztek az épületen, a külsÅ‘ vakolatot leverték. Az ekkor végzett falkutatás egyértelműen bebizonyÃtotta, hogy 1871/72-ben nem új épület létesÃtése történt, hanem emeletráépÃtés. Külsõ hivatkozások:
|