|
Duna menti népek közös Boldogasszony búcsújáróhelye.
A kiskunsági homokdombok és a Duna menti sÃkság találkozásánál fekvÅ‘ község Bács-Kiskun megyében és a Kalocsai fÅ‘egyházmegyében található.
A török idÅ‘k alatt elnéptelenedett községet 1715-ben alapÃtotta gróf Csáky Imre kalocsai érsek. Német telepeseket hÃvott SchwabenbÅ‘l. Mint kegyúr, templomot épÃttetett hÃveinek, s azt Szent Imre tiszteletére szentelte fel.
A templom Mária-szobrát az 1726-ban érkezÅ‘ utolsó telepes csoportban hozta magával Hall Mária Anna DietelhofenbÅ‘l. A szobor már Németországban csodatevÅ‘ hÃrben állott. Hajóson is hamarosan megkezdÅ‘dtek a búcsújárások, amelyeknek hÃrére a kalocsai érseki hatóság a XVIII. század közepén két Ãzben is vizsgálatot rendelt el.
 | VI. Pius pápa Kolonits László érsek kérésére Hajóst búcsújáró hellyé nyilvánÃtotta, s 1794-ben teljes búcsút engedélyezett az ide zarándoklóknak Szent Imre ünnepére, Fehérvasárnapra, valamint a Nepomuki Szent János nyolcadába esÅ‘ vasárnapra. A templom titulusünnepe Szent Imre napja (november 5). Zarándokbúcsúját azonban Nepomuki Szent János ünnepét követÅ‘ vasárnapon tartják (május 16).
A múlt században Haynald Lajos bÃboros, érsek két oldalhajóval bÅ‘vÃttette a kegytemplomot. |
| A templom melletti egyemeletes plébániaház a XVIII. század végén épült copfstÃlusban, rajta az érseki cÃmer. |  |
 | A plébánia melletti Kálvária két sorba elrendezett stációinál végzik a zarándok csoportok keresztúti ájtatosságaikat. ValószÃnűleg a múlt század utolsó harmadában épült. |
| A stációkban a pécsi Zsolnay-gyár szÃnezett kerámia-domborművei vannak (XX. századiak). |  |
Külsõ hivatkozások:
|
