|
Világritkaságnak számítanak a falu temetőjében található 150-200 éves ún. szív-alakú sírkövek.
A védetté nyilvánított régi temetőben csaknem ötven szív alakú, fehér mészkőből faragott sírkőt látható, valamennyi a XIX. század első felében készült.
Nem tudni pontosan, miért ilyen alakra faragták a sírköveket, ez a fajta nagy ritkaság hazánkban, Balatonfüreden látni még néhányat. Elképzelhető, hogy ugyanaz a mester készítette az ottaniakat is.
Szabadon látogatható.
Balatonudvari temetője az itt található több tucatnyi, szív alakú, fehér mészkőből faragott sírkőről nevezetes, melyek eszmei értéke miatt az egész temető védettnek minősül. A több mint hatvan ilyen sírkő, mint népi műemlék különlegességnek számít, mert hazánkban hozzájuk hasonlót csak egy-két helyen látni (például néhányat Balatonfüred temetőjében).
A sírköveken 1808–1840 közötti évszámok olvashatók, bár az idő több helyen olvashatatlanná tette a feliratokat. Némelyiken jól látszik, hogy a kőfaragásban és helyesírásban is járatlan helyi kőfaragók munkája lehet. A leggyakoribb családnevek a Kozma és a Kerkápoly (Eötvös Károly).[4] Sokan próbálták már megfejteni, miért faragtak ilyen szív alakú sírköveket ebbe a temetőbe, a pontos válasz nem ismert, de a róluk szóló legenda a helytörténeti galériában megtalálható.
Szent Márton-templom – római katolikus templom (a középkori templom felhasználásával épült a 19. század első felében)
A Balaton északi partján fekvő kis település Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma egyhajós, keletelt elhelyezésű, dongaboltozatos szentélyű építmény, melynek elődje már a középkorban is állt ugyanitt. Mai formáját 1840 körül nyerte el, amikor klasszicista stílusban építették át.
A templom berendezésének egyik legértékesebb darabja az oltárkép, melyen Szent Mártonnak egy ritka ábrázolása látható, ahol az alkotó a püspököt imádkozó pozícióban ábrázolta, egy antik épület falára függesztett Szűz Mária kép előtt térdepelve, mellette szentségi jelképeivel – püspöki botjával, mitrájával, egy nyitott könyvvel és egy lúddal. Feltehető, hogy a festmény modellje Padányi Biró Márton veszprémi püspök volt, aki 1754-ben adományozta a festményt a reformátusoktól visszaszerzett templom számára. Az oltárkép másolata a szentendrei skanzenben felépített katolikus kápolnában látható. Külsõ hivatkozások:
|
