|
A gótikus elÅ‘zmények után az 1700-as években barokk hajóval bÅ‘vÃtett templom már az 1600-as években zarándokhely volt. Több csodás jelenség fűzÅ‘dik az andocsi Máriához. A kegyszobrot minden második hét péntekjén felöltöztetik.
A községben már az 1332-37-es pápai tizedjegyzék szerint plébánia működött. A történeti tények szerint a török hódoltság idején a lakosság egy része elmenekült a faluból, Ãgy elárvult a jezsuiták által fenntartott Mindenszentek temploma és a plébánia is. A lepusztult épületegyüttesben egyedül a Szűzanya szobra maradt épségben. A csodának számÃtó jelenséget felismerte Horváth Miklós jezsuita atya, és 1665-1681 között Andocsot hÃres búcsújáró hellyé fejlesztette.
Az 1721-ben épült rendház alig hét év múlva leégett, de a mellette álló gótikus kápolna épségben maradt - ez újabb csodás jelenség -, és ez lett a szentélye a barokk hajóval kibÅ‘vÃtett mostani, 1747-ben felszentelt, a XX. század elején részben megújÃtott templomnak.
A kápolna és a templom tehát több mint három évszázada ezrek által látogatott búcsújáró hely. A fÅ‘ búcsút augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján tartják, ezen kÃvül még kilenc ünnepen érkeznek zarándokok a faluba.
A kegytemplommal egybeépÃtett egykori kolostor földszintjén látható a Mária-ruhák Múzeuma.
A Mária-szobor legendájának több változata maradt fenn. Van olyan történet, amely szerint a szobrot maga Szent József faragta ki, és Szent István király közvetÃtésével került Kalocsára, majd onnan Andocsra. A legismertebb történet azonban nem a bibliai idÅ‘kben, hanem a XVI. században kezdÅ‘dik. Eszerint, amikor 1520-ban a török csapatok felprédálták Kalocsa városát, szentségtelen kéz akarta érinteni Szűz Mária szobrát. A legenda egyik változata úgy szól: a Mária-kápolnát a törökök istállónak akarták használni, és lovaikat az oltárhoz kötötték.
Az andocsi templom több egyszerű falusi templomnál. A barokk épÃtményhez kis gótikus kápolna, az andocsi Mária otthona csatlakozik. A kápolna az 1500-as években épült, valószÃnűleg a tholdi pálosok tevékenységének eredményeként. Alapozása rendkÃvül mélyen, mintegy hét méterrel a felszÃn alatt található, Ãgy könnyen lábra kapott az a legenda, hogy a kápolna „alapzat nélkül látszik állani”. A templomhoz barokk stÃluselemeket felmutató, egyszerű, gótikus támpillérekkel megerÅ‘sÃtett rendház csatlakozik.
Az épületegyüttesen viszonylag kevés jelentÅ‘s változtatást hajtottak végre a kolostortemplom XVIII. századi felszentelése óta. Az elsÅ‘ restaurálási munkáról csak 1866-ból van tudomásunk, amikor a templom itt-ott megkopott freskóit állÃtották helyre.
Mária-ruhák Múzeuma, Andocs
A környéken egyedülálló gyűjtemény ma már több mint kétszáz darabból álló "ruhatár". Az első palástot Széchenyi Katalin grófnő 1747-ben ajándékozta a kegyszobornak, példáját sokan követték.
A múzeum a Mária-kegyszobor templomával egybeépült egykori kolostorban található. A Máriához imádkozó hÃvÅ‘k adományozták a szÃnpompás hÃmzésekkel (gyakran népies motÃvumokkal) dÃszÃtett palástokat. Ezekkel minden második hét péntekjén, hagyományos rituálé keretében öltöztetik fel a Mária-szobrot. Külsõ hivatkozások:
|
