|
A 269 lakosú Túrony különleges település. Különlegessége főként elhelyezkedésének, pontosabban földrajzi, természeti környezetének és jelentős városok közelségének köszönhető. A falu ugyanis a Villányi-hegység nyugati szélénél, a Tenkes-hegy előtt, annak nyugati lábánál fekszik, festői szépségű környezetben. A baranyai megyeszékhelytől 18, Siklóstól 12, Harkánytól mindössze 8 kilométer a távolsága. A település adottságait az is kedvezően befolyásolja, hogy áthalad területén az 58. számú főút, így meglehetősen nagy az átmenő forgalma.
A község lakosságának többsége ma is református vallású, 40 százalékos a római katolikusok aránya. A falu a XIII. századtól több építési perióduson át épült, 1726-ban megerősített református temploma műemléki védettséget élvez. Az egyhajós, támpilléres templom gótikus szentélye máig épen maradt. Tornya barokk stílusú, 1827-ben épült.
Többször javították, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jóvoltából 2000-2006 közt felújították. Szerkezeti megerősítést kapott, fedélszéke, cserépfedése, deszkamenyezete új. Utóbbi különlegessége, hogy eredeti festésének mintáit egykor a pécsi Zsolnay Porcelángyár lemásolta és felhasználta világhírű termékeinek díszítéséhez. Sajnos e festés azóta megsemmisült. A templomhajó tégla padozatú, nyugati fakarzata, szószéke, Mózes-széke felújított.
A felújított Árpád-kori templom méltó környezetet nyújt komolyzenei rendezvények tartására, kórusok fellépésére, melyek igazolják a régi építők hozzáértését: a templom akusztikája a mai kor igényei szerint is kiváló!
Túrony nevét az 1848-49-es szabadságharc kapcsán ismerte meg az ország, a történelemben túronyi csata néven ismert ütközetből. Kossuth Lajos 1849 tavaszán az orosz intervenció hírére általános népfelkelést hirdetett. A felhívásra a Dráva menti magyar falvakból több ezer férfi vonult fel, kaszákkal, fejszékkel, szuronyokkal felfegyverkezve Pécs felé. A császári csapatok azonban Túronynál megtámadták őket, többségüket megölték, a falut pedig szinte a földdel tették egyenlővé. Külsõ hivatkozások:
|
