|
KOSSUTH LAJOS (Monok, 1802. szeptember 19. – Turin, 1894. március 20.): politikus, publicista.
Elszegényedett, értelmiségi nemesi családból származott. Sátoraljaújhelyen, Eperjesen és a sárospataki főiskolán tanult. 1824-ben Pesten ügyvédi vizsgát tett. 1824–1832 között Zemplén megyében ügyvéd. Közéleti szereplése 1831 júniusában a sátoraljaújhelyi vármegyei közgyűlésen a lengyelek mellett mondott beszédével kezdődött.
A polgári átalakulásért küzdött a Pest megyei ülésteremben, majd Pest megye követeként az 1847–48-i országgyűlésen is, ahol az ellenzék vezéreként lépett fel. Az Ellenzéki Párt hivatalos programjául fogadta el az általa szerkesztett Ellenzéki Nyilatkozatot (1847). Beszédeinek varázsa lebilincselte hallgatóit. Érvelését sajátosan szÃnezte áradó érzelmessége, a szenvedélyes pátosz, a személyes fűtöttség.
Az 1848. februári forradalom jelentőségét azonnal fölismerte. Március 3-i beszédében felelős nemzeti kormányt követelt. A Batthyány-kormányban betöltött pénzügyminiszteri szerepe nem tükrözi eléggé, hogy a kormánynak és a nemzetgyűlésnek ő volt a legjelentékenyebb politikusa. 1848 tavaszán és nyarán a forradalom továbbfejlesztésének elkerülésére törekvő kormány álláspontját képviselte ugyan, de mind szorosabb kapcsolatba lépett a forradalmi tömegek követeléseinek leginkább hangot adó radikálisokkal. Elrendelte az első magyar bankjegyek kibocsátását a nemzet védelmi szükségleteinek fedezésére. 1848 szeptemberében megszervezte a nemzeti ellenállást.
A Batthyány-kormány lemondásával a végrehajtó hatalom gyakorlása a Honvédelmi Bizottmányra szállt, amely Å‘t választotta elnökévé. Szorgalmazta a harc folytatását a nemzetgyűlés Debrecenbe menekülése után. Kezdeményezésére mondta ki Debrecenben az országgyűlés 1849. április 14-én a Függetlenségi Nyilatkozatban a Habsburg-ház trónfosztását, majd Kossuthot ideiglenes államfÅ‘vé, kormányzó-elnökké választotta. A forradalom maradandó vÃvmánya, a jobbágyfölszabadÃtás, a nép emlékezetében elválaszthatatlanul összefonódott Kossuth Lajos alakjával.
Ha későn is, eljutott a nemzetiségekkel való megbékélés gondolatáig. A cári beavatkozás és a hadihelyzet hatására 1849. augusztus 11-én kénytelen volt átadni a hatalmat Görgeynek, aki röviddel ezután letette a fegyvert.
 | Kossuth Mauzóleum
Kossuth Lajos mauzóleumát Gerster Kálmán épÃtette eklektikus stÃlusban 1903-1909 között. A szobrokat - az oroszlánt legyÅ‘zÅ‘ géniuszt, a koronás nÅ‘alakot, a bejárat melletti oroszlánokat - Stróbl Alajos mintázta. |
A kupolás belsÅ‘ tér közepén áll Kossuth Lajos dÃszes szarkofágja, kétoldalt a falfülkékben családtagjai nyugszanak, köztük két politikus fia. A kupolát borÃtó mozaikot Róth Miksa készÃtette Kölber DezsÅ‘ kartonja alapján.
Az 1848/49-es szabadságharcosok sÃrkertje veszi körül a mauzóleumot, amelyet Kossuth Lajos földi maradványainak hazahozatalát követÅ‘en épÃtettek. ÉpÃtésze a mauzóleum mögött nyugszik a 39. parcellában. |  |
Külsõ hivatkozások:
|
