Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2006-2017. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Kapcsolat:

e-mail

A portál magán portál, magán véleményt tartalmaz!
Jogi nyilatkozat


Látogatottsági statisztikák
www.kastélyok.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Bakonybél, bencések, béke. Szent Mauríciusz Monostor.



Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)


Kastélyok Magyarországon

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 3058



Berzence nevezetességei (bemutatása)

Kategória Utazás

Kép album megtekintése

Cím 7516 Berzence, Szabadság tér 19.
GPS koordináta N 46.206626,E 17.149905
Régiół Dél-Dunántúl
Megye Somogy

Internet:

e-mail:

polgarmester@berzence.hu

Telefon:

82/546-111

Megjegyzés:

Önkormányzat: Kovács Zoltán polgármester

Külső Fő-LINK (Facebook oldal itt nézhető meg)
Összeállította Ă©s fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2008-03-03 - Látogatás dátuma: 2008-03-02 - Utolsó módosítás: 2008-03-03



Berzence topográfiai szempontból a hazánk DNY-i részét magába foglaló Dunántúli dombság nagytájban és azon belül, a Belső- Somogy középtájban helyezkedik el.
A település környezete földtani szempontból medence területnek minősül, amelynek paleotikus medence aljzata a 2000 m-től a 4500 m mélységet is eléri.

Berzence település neve már 800 éves, első okleveles említése 1228-ban egy tizedperben Burzence, Birzence alakban fordul elő. Az 1333-35-ös pápai tizedjegyzékben a község mai területéhez tartozó Lankócpusztával említik. 1377-ben szerepel eloször, a Péch nemzetségbol származó Lóránd birtoka volt. A család a helységtől nevezte magát Berenczeinek.


Várrom - http://www.vendegvaro.hu/gen?genid=913
A Berzencei várat először Zsigmond 1406. április 21-én kelt oklevele említi, amikor a király Berzenczei Györgynek adományozza az őseitől örökölt Berzencze várát és birtokát. Valószínű, a vár időközben rommá lett, mert miután a Berzencziektől 1468-ban Forster György megszerezte, újjá kellett építenie. Halála után, 1490-ben örökösödési szerződés alapján a "castrum in facie poss. Berzencze" özvegyének, Ilona asszonynak a tulajdonába került.

Szigetvára elestének hírére 1566-ban a berzencei vár őrsége megszökött, mire a török azonnal megszállta és megerősítette a várat. Zrínyi György foglalta vissza 1594-ben, de rövidesen ismét a törököké lett. Az 1618. évi megerősítése idején 349 főnyi őrség tartózkodott itt. Az 1664. évi téli hadjárat során felszabadították.
A török harcok idején pusztulásnak indult várból mára csak egy kerek alakú, téglából épült torony maradványai és a hajdani vizesárok nyomai látszanak


A közel 800 éves írásos emlékekben már szereplő falu földesurai között találjuk a Péczeket, Bornemisszákat, Niczkyeket és a Festetics-családot is.

Egyedülállóan gazdag szellemi és tárgyi örökség birtokosa Berzence. A szakrális és világi építészet szép példái éppúgy megtalálhatók, mint a féltve őrzött népi hagyományok. A dimbes-dombos település utcáit járva kezdjük ismerkedő sétánkat (VAGY MÉGSEM! RÉSZLETEK itt olvashatók) az 1750-es években épített Festetics-kastélynál, amely napjainkban szociális otthonként működik, s parkját értékes öreg fák díszítik.

A XVIII. századból való a fő utca mentén álló Postafogadó, amelyhez szervesen kapcsolódik a Makovecz Imre által megálmodott művelődési ház.

www.civertan.hu

A fogadó a Sopron-Pécs postaútvonal egyik megállóhelye volt. A központi parkban álljunk meg egy főhajtásra az 1956-os kopjafánál, és az Ember-keresztnél: ez utóbbit az 1848-49-es szabadságharcban harcoló berzencei honvédek emlékére készítette egy csíkszentdomokosi szobrász. Az Árpád téri Szent Keresztnél Szent Katalin és Nepomuki Szent János szobra előtt elsétálva három kápolnába és a plébánia templomba is betérhetünk, melyek közül a Jézus Szíve kápolna szentségimádó hely 1908-óta.

Közterületei ma is gondozottak, sok a kikapcsolódást, sportolást, játékot szolgáló zöldövezet. A parkokban a honos, lombos fák között jól érzik magukat az örökzöldek, a cserjék, melyek mellett virágos ligetek teszik színpompássá a település képét. Értékteremtő és hagyományápoló lakossága méltán büszke a település nagyközségi rangjára.

A települési élmények után vár bennünket a pompás lankóci és vecsenyei erdő, ahol szúrós csodabogyóra, borostás sásra, szálkás pajzsikára, és lápi csalánra bukkanhatunk. A Dráva sík vizes élőhelyein ritka hüllőkkel, fehér és fekete gólyával, egerész ölyvvel és harissal is találkozhatunk.


Berzence Civil Portál amely résletesen bemutatja a települést.

ÖNKÉNTES TŰZOLTÓ EGYESÜLET BERZENCE

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastlyok.hu  * Start  *