|
A Tisza-tó partján fekvő Poroszló településhez közel a 33-as úton Poroszló előtt helyezkedik el a Graefl család az 1900-as évek elején építtette vadászkastély. A területen amely 7,3 hektáros, több kisebb lakóépület, és egy 30 m magas víztorony, növényzettel dúsan beborított környezetében található.
A romantikus vadászkastély a mai napig megőrizte szecessziós jellemzőit. Díszítő festése rekonstruálható, a fa ablakbéleletek, fa ajtótokok és ajtószárnyak jó állapotban maradtak meg a színes márvány mozaiklap burkolattal együtt.
A kastély felújítás után többfajta funkciót láthat el: hotel, klinika, szépségfarm, nyugdíjas otthon, cég üdülő, művésztelep, stb. A Tisza-tó kellemes nyugodt környezete, a különleges madárvilág, apróvad és dús növényzet biztosítja a teljes ellazulást.
A területen 80 C°-os termálvíz található (ez a hír járja, de furást nem végeztek!).
A kastély adatai:
- Alapterület nagysága: 853 m2 össz. alapterületű, 121 m2 pinceszint, 434 m2 fszt. és 298 m2 emeleti szintekből áll
- Telekterület nagysága:73000 m2
- Egész szobák száma:30
- Szintek száma:2 szint+tetőtér
- Építési mód:tégla
- Irányár: 120 MFt + ÁFA
- Aszalai Imre, +36-30-940-74-57 +36-1-202-0480
Graefl bírtok - http://mek.oszk.hu/02100/02167/02167.pdf (részlet)
Graefl Jenô birtokán a kiterjedt kaszáló- és legelőterület ötlik rögtön szembe, majdnem négy és fél ezermagyar hold. Ennek folytán állattenyésztése a legjelentékenyebb: magyarszarvasmarha-tenyészete, ménese, juhállománya, sertésállománya. Graeffnek a tiszai halászat is tekintélyes bevételt biztosított. Gazdaságaikat modern mezôgazdasági gépekkel szerelték fel.
A Székyekkel rokonságban volt.
Graefl 1896-ban függetlenségi programmal lépett fel, s lett képviselô a poroszlói kerületben.
1896-ban Graefl Andor, 1901-ben, 1906-ban és 1910-ben Malatinszky György jutott a parlamentbe a függetlenségi párt képviselôjeként.
A függetlenségi párt sorozatos győzelmeinek hátterében ott rejtezett a tiszai parasztság hazafis ága, a kossuthi hagyományokhoz való hűsége és továbbvitelének gondolata.
Poroszló
A Tisza jobb partjának ősi községe, már Anonymus említést tesz arról, hogy Árpád honfoglaló seregei itt táboroztak, a poroszlói Földvár alatt. Itt békült ki IV. Béla fiával V. Istvánnal. Régi időben királyi sólerakóhely volt. A XIII. és XIV. sz.-ban a Bana és Gyula nemzetség birta. 1445-ben mezővárosi rangot kapott. 1553-ban a település birtokosa Bornemissza Gergely egri várkapitány volt. A török időkben elpusztult a község bencés monostora, amit valószinüleg a Gyula-nemzetség alapított 1209 táján. Első ismert apátja János volt (1292). A monostor pusztulásakor elbontásra került az Árpád-korabeli templom is. A XIX. században birtokosai voltak a Károlyi, Pejacsevich és az Orczy családok. Poroszló legnagyobb földbirtokosa 1869 és 1944 között a Graefl család volt. A család gróf Széchenyi István hívására Németországból érkezett Magyarországra a Lánchíd építésekor.
Többféle vész is sújtotta a település lakóit. 1831-ben kolerajárvány, 1862-ben és 1874-ben tűzvész, és több árvíz is.
A Tisza-tó kapujaként emlegetett település mai életét elsősorban a tó közelsége határozza meg, elsősorban nyáron, de télen is nagyon sok turista választja úti céljának Poroszlót.
Külső hivatkozások:
|
