A Fáyak a XVIII. században épÃttették fel barokk kúriájukat és melléképületeit. Az épületet 1810 körül klasszicista stÃlusban átalakÃtották.
Fáy András, a "haza mindenese" 1773-1800 között itt töltötte a nyarakat rokonainál, majd 1818-20 között itt is élt. A birtokon a XIX. század elején pezsgÅ‘ szellemi élet folyt. Számos korabeli Ãró és politikus vendégeskedett náluk. A kúriának a XIX. század közepétÅ‘l számos tulajdonosa volt, köztük a Scitovszkyak is, majd iskolai célokra hasznosÃtották. A II. világháború után ez is a helyi téesz tulajdona lett. A leromlott állapotuk miatt a szárnyépületeket le kellett bontani, csupán az épület középsÅ‘ része maradt meg.
A kúria gyakori vendégey voltak: Bajza József, Czucor Gergely, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Szemere Pál, Vörösmarty Mihály, Barabás Miklós és Arany János.
A reformkor egyik kimagasló alakja, Fáy András, "a haza mindenese" több szállal kötődik Gombához. Családjának és később neki is Gombán volt birtoka, diákévei alatt a nyarakat itt töltötte apja birtokán, később pesti polgárként gyakran kilátogatott ide barátaival – többek között Kölcsey Ferenccel, Szemere Pállal – szüretre, András-napra a családi kúriába. Patay József, helybeli birtokos a megyei ellenzék egyik vezetőjeként állt ki a haladó eszmék mellett.
Ma a Polgármesteri Hivatal található a felújÃtott középsÅ‘ részben. Az épület hátsó (kert felöli) homlokzata nem került eredeti állapotban visszaállÃtásra.
Hajdani parkja ma nyomokban még megvan az elület előtti térben, de az épület mögötti rész pusztasággá változott. Külsõ hivatkozások:
|