|
2015.03.01 - Örömteli hír
http://tiszatajonline.hu/?p=73841
"Megújult a pécsváradi vár: az Árpád-kori magyar művészet legkorábbi emlékeinek egyikét, egy ezeréves altemplomi freskót is őrző épületegyüttes tavasztól 21. századi szolgáltatásokkal várja a látogatóit."
A Szent István király által alapított bencés monostorra épült vár egyik legjelentősebb középkori emlékünk. Az épületegyüttest ma múzeumként használják.
Géza fejdelem egykori udvarházát adta az egyháznak 998-ban, és Asztrik apát "a Vashegyen (Mons Ferreus - Zengő) egy Szent Benedek atyáról elnevezett kolostort épített...". Szent István király halálának évéből származó forrás szerint ekkor, 1038-ban szentelték fel az apátságot, alapítólevelében 42 környékbeli falut rendelve szolgálatára. A sokszögű vár alakja a XIII. században alakult ki. A ma látható várfalakat a XVIII. században húzták fel a középkori kerítőfalra.
Szent István korából való a legrégibb, egységében megmaradt tér, az egykori monostorkápolna, mely a vár középkori felvonóhidas bejáratán keresztül közelíthető meg. A román stílusú, 1015-ben felszentelt kápolna egyhajós volt, mennyezete nyitott fedélszékes. Ma is láthatók ezer éves felmenő falai és szentélye, melynek boltozatát jobb oldalt egy 1157-ből származó, bizánci stílusú freskó díszíti. A szentélyt keretező oszlopokat, amelyek észak-itáliai, lombard hatást mutatnak, beépítették a kápolna középpillérébe. Erre statikai okokból volt szükség, mert az épület bővítésekor az emeleten újabb templomot emeltek, a megmaradt kápolna altemplomi szerepet kapott.
A kapubejárót is magában foglaló épületen ma is kivehetőek a román kori udvarház lőrésablakai. A várudvart keretező épületek közül a jobboldali a XVIII. században épült. Jobbra látható a jellegzetes vártorony, ami az 1490-es években épült. (Ezen kívül több torony maradványait tárták fel és jelezték a kutatások.)
A várudvaron ma az apásági épületek és az újabb, valószínűleg az 1241-42-es tatárjárást követően épített gótikus stílusú csarnoktemplom romjai láthatók. Jól láthatók az északról (a várbejárat fala felől) csatlakozó kápolnák, illetve a másik oldalon a monostor feltárt alapfalai: megtalálták kerengőjét, udvarát a csorgóval, refektóriumát, a konyhát a kemencével. Ezen épületek és a kerítőfal között helyezkedtek el a kiszolgáló gazdasági épületek.<
A templom kettősnek látszó szentélye, és a kettő járószintjének különböző magassága azt mutatja, hogy a csarnoktemplom alatt egy korábbi szentély is fellelhető - egyes kutatók szerint a Szent István alapítólevelében említett második kápolnáé.
A vár épületeiben vármúzeum működik, amelyben vártörténeti illetve képzőművészeti tárlatok láthatók.
A város nevezetessége a vár, amit Pécsvárad önkormányzata hosszú csatározások után 1996-ban saját kezelésbe vett és a romkert a román, gótikus és reneszánsz monostor emlékeit őrzi.
A Szent István király által alapított bencés monostorra épült vár és a kápolna mellett vártörténeti, régészeti kiállítás idézi fel a hely múltját. Képzőművészeti kiállításoknak is otthona az épületegyüttes.
A vármúzeumban térkép mutatja be hazánk legrégibb nagybirtokát, a maketten és rajzokon azt is szemügyre vehetjük, hogyan alakult az épületegyüttes. Láthatjuk a monostor feltárása során előkerült X. századi faragványokat, pl. az apátfejet ábrázoló oszlopfőt.
A magyar gótika épületszobrászatának legszebb korszakát idézik a faragott kövek, bemutatnak néhány reneszánsz ajtó- vagy erkélytöredéket és szép címeres köveket. Padlókerámiák, továbbá spanyol és olasz asztali edények, a budai leletekre emlékeztető figurás kályhacsempék következnek, majd a talán legszebb töredék, amely bizantikus stílusban ábrázolja Máriát a gyermek Jézussal.
A Vármúzeumban képzőművészeti kiállítások is láthatók. Itt található Kígyós Sándor (1943-1984) szobrászművész emlékkiállítása a szobrász a nagyharsányi szoborparkot megálmodó baranyai művészek közé tartozott, alkotásai a modern szobrászat, a nemes anyagok egyedi megformálásának világába vezetik az érdeklődőt. A művész Pécsváradon kezdte és fejezte be pályáját.
László Károly bázeli műgyűjtő Bali-szigeti egzotikus szoborgyűjteményét is itt mutatják be - a műgyűjtő ezzel az adománnyal fejezte ki pécsváradi kötődését. Külsõ hivatkozások:
|
