Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2013. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Látogatottsági statisztikák
www.kastelyok-utazas.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

(LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás * DataProg - Egresi János vállalkozó
LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás


Kirándulási helyszínek színes grafikákon!
Kirándulási helyszínek színes grafikákon!


500 000 légifotó Magyarországról!
500 000 légifotó Magyarországról!

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 3404

Száraz-Rudnyánszky Kastély - Kastély múzeum

Kategória Kastély , Múzeum

Kép album megtekintése

Cím Budapest, XXII. kerület
GPS koordináta N 47.391181,E 18.988055
Régió Pest
Megye Budapest

Internet

http://www.nagytetenyi.hu/

e-mail

info@nagytetenyi.hu

Telefon

Megjegyzés

Összeállította és fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2007-10-20 - Látogatás dátuma: 2016-01-03 - Utolsó módosítás: 2016-01-03



A magyar késő-barokk építészet kiváló alkotásai közé tartozó nagytétényi Száraz-Rudnyánszky kastély a Grassalkovich-típusú kastélyok stílusjegyeit mutatja.

A kastély helyén már az I-II. században épült római "villa rustica", vagyis egy gazdálkodó háza állt. A középkorban a villa maradványai beépültek a kastély alapfalaiba, nyugatra néző kapujának orsóköve a kastély pincéjében ma is látható. Feltételezések szerint a mai kastély magva, a római maradványokat is magába foglaló gótikus várkastély a 13. sz. folyamán az Árpád-házzal rokonságot tartó helyi birtokos Tétény család számára épült.

A török hódoltság másfél évszázada (1541-1686) alatt Tétény a budai szandzsákhoz, közvetlenül a szultán fennhatósága alá tartozott. Az épületet magas rangú török tisztek lakták. 1686-ban a felszabadító harcokban mutatott vitézségéért Buchingen Ferenc kapitány kapta meg, majd az elzálogosított javakat Száraz György váltotta meg.
A később bárói rangra emelt Száraz György királyi személynök 1716-ban kezdte meg a gazdálkodást Tétényben és hozzáfogott a kastély újjáépítéséhez és kibővítéséhez.

A tétényi és a Grassalkovich-kastélyok (pl. a gödöllői és a hatvani kastély) stíluskritikai összefüggései közös építészre utalnak. A kor építéstörténetével foglalkozó Voit Pál a tétényi kastély esetleges tervezőjeként Oraschek Ignác kamarai építészt jelöli meg. A kastélypark hármas terasszal a Dunát kísérő hajóvontató útig húzódott.

Rudnyánszkyné Száraz Julianna halála (1798) után a kastélyt, három részre osztva, a család oldalági leszármazottai örökölték.
1904-ben a kastély kiégett, eredeti belső berendezéséből semmi sem maradt fenn. A második világháború folyamán az épület súlyos károkat szenvedett. 1945 után a volt résztulajdonos, Dáni Géza művészettörténész elképzelését, hogy a kastély iparművészeti kiállítások színhelye legyen, az Iparművészeti Múzeum vezetője, Voit Pál is magáévá tette.
A birtokot kezelő Földművelésügyi Minisztérium 1948. július 1-jén átadta a kastélyt múzeumi célokra. Helyreállítása 1951-ben kezdődött meg, és még ebben az évben megnyílt az első bútorkiállítás.

1989-ben - a romló épületállapot miatt - szükségessé vált a kastély bezárása. Az 1997-ben megkezdett felújítási munkák után külsőben és belsőben megszépülve 2000 nyarán nyitotta meg kapuit ismét a kastélymúzeum.

A Száraz-Rudnyánszky kastély tágas parkkal körülvett, zárt díszudvarral is rendelkező barokk stílusú épület. A ma múzeumként funkcionáló kastély 28 termében tekinthető meg az Iparművészeti Múzeum európai hírű bútorgyűjteményéből rendezett kiállítás. A kastély díszudvarra néző emeleti díszterme alkalmas konferenciák, tárgyalások, sajtótájékoztatók, hangversenyek, előadások, termékbemutatók megrendezésére.

A kastélymúzeumban rendezett bútorművészeti kiállítás az Iparművészeti Múzeum gyűjteményének legjelentősebb darabjait mutatja be.

A hosszú gyűjtési idő folyamán a maga nemében egyedülálló bútorkollekció született. A magyar és külföldi bútorok legjelentősebb része 1914-ig került a múzeumba, 1945 után elsősorban a 18-19. századi gyűjtemény gyarapodott. Ekkor került az Iparművészeti Múzeum kezelésébe a nagytétényi kastély, amely megfelelő lehetőséget nyújtott és nyújt a helyigényes bútoranyag bemutatására. A "Bútorművészet a gótikától a biedermeierig" című, 2000 tavaszán megnyitott kiállításunk az európai bútorművességnek megközelítően 1440-től 1850-ig terjedő szakaszát mutatja be.

A korábbinál nagyobb alapterületen megrendezett kiállításon, a kastély 27 termében mintegy 300 bútor és bútoregyüttes látható. Az elrendezés a kastély architektúrájához igazodva kronológiai sorrendben követi az európai bútorok történetét, enteriőrök helyett egyedi remekművekkel reprezentálva az egyes európai stíluskorszakokat, s ezáltal az iparművészet történetét.

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastelyok-utazas.hu  * Start  *