Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2006-2017. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Kapcsolat:

e-mail

A portál magán portál, magán véleményt tartalmaz!
Jogi nyilatkozat


Látogatottsági statisztikák
www.kastélyok.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont

Mutassa be települése értékeit grafikus látványtérképpel!



Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)


Kastélyok Magyarországon

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 4191



Száraz-Rudnyánszky Kastély - Kastély múzeum

Kategória Kastély , Múzeum

Kép album megtekintése

Cím Budapest, XXII. kerület
GPS koordináta N 47.391181,E 18.988055
Régiół Pest
Megye Budapest

Internet:

http://www.nagytetenyi.hu/

e-mail:

info@nagytetenyi.hu

Telefon:

Megjegyzés:

Külső Fő-LINK (Facebook oldal itt nézhető meg)
Összeállította Ă©s fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2007-10-20 - Látogatás dátuma: 2016-01-03 - Utolsó módosítás: 2018-12-30



A magyar késő-barokk építészet kiváló alkotásai közé tartozó nagytétényi Száraz-Rudnyánszky kastély a Grassalkovich-típusú kastélyok stílusjegyeit mutatja.

A kastély helyén már az I-II. században épült római "villa rustica", vagyis egy gazdálkodó háza állt. A középkorban a villa maradványai beépültek a kastély alapfalaiba, nyugatra néző kapujának orsóköve a kastély pincéjében ma is látható. Feltételezések szerint a mai kastély magva, a római maradványokat is magába foglaló gótikus várkastély a 13. sz. folyamán az Árpád-házzal rokonságot tartó helyi birtokos Tétény család számára épült.

A török hódoltság másfél évszázada (1541-1686) alatt Tétény a budai szandzsákhoz, közvetlenül a szultán fennhatósága alá tartozott. Az épületet magas rangú török tisztek lakták. 1686-ban a felszabadító harcokban mutatott vitézségéért Buchingen Ferenc kapitány kapta meg, majd az elzálogosított javakat Száraz György váltotta meg.
A később bárói rangra emelt Száraz György királyi személynök 1716-ban kezdte meg a gazdálkodást Tétényben és hozzáfogott a kastély újjáépítéséhez és kibővítéséhez.

A tétényi és a Grassalkovich-kastélyok (pl. a gödöllői és a hatvani kastély) stíluskritikai összefüggései közös építészre utalnak. A kor építéstörténetével foglalkozó Voit Pál a tétényi kastély esetleges tervezőjeként Oraschek Ignác kamarai építészt jelöli meg. A kastélypark hármas terasszal a Dunát kísérő hajóvontató útig húzódott.

Rudnyánszkyné Száraz Julianna halála (1798) után a kastélyt, három részre osztva, a család oldalági leszármazottai örökölték.
1904-ben a kastély kiégett, eredeti belső berendezéséből semmi sem maradt fenn. A második világháború folyamán az épület súlyos károkat szenvedett. 1945 után a volt résztulajdonos, Dáni Géza művészettörténész elképzelését, hogy a kastély iparművészeti kiállítások színhelye legyen, az Iparművészeti Múzeum vezetője, Voit Pál is magáévá tette.
A birtokot kezelő Földművelésügyi Minisztérium 1948. július 1-jén átadta a kastélyt múzeumi célokra. Helyreállítása 1951-ben kezdődött meg, és még ebben az évben megnyílt az első bútorkiállítás.

1989-ben - a romló épületállapot miatt - szükségessé vált a kastély bezárása. Az 1997-ben megkezdett felújítási munkák után külsőben és belsőben megszépülve 2000 nyarán nyitotta meg kapuit ismét a kastélymúzeum.

A Száraz-Rudnyánszky kastély tágas parkkal körülvett, zárt díszudvarral is rendelkező barokk stílusú épület. A ma múzeumként funkcionáló kastély 28 termében tekinthető meg az Iparművészeti Múzeum európai hírű bútorgyűjteményéből rendezett kiállítás. A kastély díszudvarra néző emeleti díszterme alkalmas konferenciák, tárgyalások, sajtótájékoztatók, hangversenyek, előadások, termékbemutatók megrendezésére.

A kastélymúzeumban rendezett bútorművészeti kiállítás az Iparművészeti Múzeum gyűjteményének legjelentősebb darabjait mutatja be.

A hosszú gyűjtési idő folyamán a maga nemében egyedülálló bútorkollekció született. A magyar és külföldi bútorok legjelentősebb része 1914-ig került a múzeumba, 1945 után elsősorban a 18-19. századi gyűjtemény gyarapodott. Ekkor került az Iparművészeti Múzeum kezelésébe a nagytétényi kastély, amely megfelelő lehetőséget nyújtott és nyújt a helyigényes bútoranyag bemutatására. A "Bútorművészet a gótikától a biedermeierig" című, 2000 tavaszán megnyitott kiállításunk az európai bútorművességnek megközelítően 1440-től 1850-ig terjedő szakaszát mutatja be.

A korábbinál nagyobb alapterületen megrendezett kiállításon, a kastély 27 termében mintegy 300 bútor és bútoregyüttes látható. Az elrendezés a kastély architektúrájához igazodva kronológiai sorrendben követi az európai bútorok történetét, enteriőrök helyett egyedi remekművekkel reprezentálva az egyes európai stíluskorszakokat, s ezáltal az iparművészet történetét.

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastlyok.hu  * Start  *