|
Ludwig Förster tervezte neo-mór stílusban az épületet, míg Feszl Frigyes -a Vigadó építésze- tervezte a templom belső szentélyét. A belső tér 1200 m2, tornyainak magassága 44 méter. Ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án került sor. A sík mennyezetű belső térben csaknem háromezer hívő foglalhat helyet: a földszinten 1497 férfi, a két emeleti karzaton 1472 női ülés található. A főhajó 12 méter fesztávolságú, öntöttvas áthidalással épült.
A zsinagóga eredetileg házak közé épült, melyek egyikében született Herzl Tivadar író és újságíró, a cionista mozgalom alapítója.
Zsidó múzeum
A zsinagógával összeépült múzeum egy kiállításnak ad helyet.
Hősök Temploma
1931-ben épült az árkádsor és a ma a hétköznapi istentiszteletek céljára használt, 250 személyes, Vágó László által tervezett Hősök Temploma.
Állandó kiállítás [szerkesztés]
Az állandó kiállítás első része a zsidó vallás kegytárgyait, a vallásos életforma használati eszközeit mutatja be, az ünnepek rendjének megfelelően.
Az állandó kiállítás második része az 19381945, tehát a zsidótörvények, a Holokauszt s a háború vége közötti időszakot tekinti át. Maga a kiállítás döntő többségében felnagyított fényképmásolatokból áll. Csak minimális az eredeti tárgyak száma. A kiállítás része egy lépcsősor, amelyen lejutva a látogató egy emléktáblához s egy mécseshez érkezik ahol a csendes elmélyülésre, magányra felkínált terek találhatók
Temető
A közönség elől elzárt tömegsírok és emléktáblákAz egyik legkülönösebb zsidó temető a fővárosban tagadhatatlanul a zsinagóga udvarán lévő, hisz a zsidók nem szoktak templomaik mellé temetkezni, és a kohanitáknak a sírokhoz sem szabad közel menni. Létrehozását a történelmi események kényszerítették ki.
A zsinagóga, a Zsidó Múzeum, és a Hősök temploma árkádsora által közrefogott kis területre eredetileg vízmedencét terveztek. Az addig csak befüvesített kert 1944. november 18-án került a pesti gettó területére. A gettóban összesen 288 ház és 4513 lakás volt, ezekbe 55 000 ember zsúfolódott össze, főleg gyerekek, nők, és öregek. Ez a szám 1945 januárjára 70 000-re növekedett. Az éhezés, a járványok, és a nyilasok gyilkosságai miatt rengetegen meghaltak. A rendkívül hideg időjárás, és a háborús állapotok megakadályozták, hogy a halottakat temetőbe vigyék, így a több tízezer holttest a zsinagóga falánál volt 40 napig. Közülük 3500-at a Kozma utcai, illetve a Salgótarjáni utcai temetőben helyeztek végső nyugalomra.
A gettó felszabadulásakor a zsinagóga udvarán 24 közös sírba 2281 holttestet temettek el. Ezek egyikében nyugszik Arany Dániel matematikus, akinek nevét máig viseli a középiskolai matematika-verseny.
Emlékpark
A kert mellett van a Holokauszt-emlékpark. Itt látható a Varga Imre által tervezett, vörösgránit talapzaton álló, a múzeum ismertetője szerint "szomorúfűzet mintázó fém Életfa", amelynek leveleire ki-ki felvésetheti meghalt hozzátartozója nevét. Külsõ hivatkozások:
|
