|
A budapesti Szent István Bazilika hazánk egyik legszebb, legjelentÅ‘sebb egyházi és idegenforgalmi nevezetessége. Ennek oka egyrészt a névadó szent királyt, az ország államalapÃtóját megilletÅ‘ tisztelet, a történelmi múlt, másrészt maga az épület műemléki és művészeti értéke. E templom épÃtése érdekében az 1810-es években gyűjtés indult, a munkálatokat azonban csak 1851. augusztus 14-én kezdték el, Hild József pesti választópolgár és épÃtész, az esztergomi és egri székesegyház alkotójának tervei szerint. O a munkát haláláig, 1867. március 6-ig vezette. Pest város tanácsa a fontos épület további épÃtész-tervezÅ‘i művezetését a kor elismert mesterére, számos fovárosi középület, köztük az Operaház alkotójára, Ybl Miklósra bÃzta, aki a befejezésig folytatta, de halála miatt az épületbelso és a képzÅ‘muvészeti dÃszÃtÅ‘ munkálatok már Kauser József irányÃtásával készültek el 1905-re.
Nevezetes volt a Bazilika történetében az 1868. január 22-i dátum, amikor a Hild tervei szerint már felfalazott kupola és kupoladob beomlott, kivitelezési- és anyaghibák miatt. A kupolát tartó pillérekhez ajándékba kapott, s igen vegyes minoségű és szilárdságú kÅ‘anyagot használtak, továbbá a kupoladob az azt tartó boltÃvek belsÅ‘ peremére épült, ami miatt a pillérek és az összekötÅ‘ hevederek, valamint a csegelyek terhelése féloldalas lett, s a szerkezet egyensúlyának hiánya okozta a beomlást. Az épÃtkezés ezután több, mint egy évig szünetelt, majd a törmelék kihordása, a rosszul megépÃtett részek bontása egészen 1871-ig tartott. Az épÃtkezés folytatására Ybl Miklós új terveket készÃtett, illetve a régieket dolgozta át nemcsak a szerkezet, hanem a megjelenés tekintetében is. Hild József hellenisztikus formavilágát, klasszicista stÃlusát Ybl neoreneszánsza váltotta fel 1875-tol, és 1891-ben bekövetkezett halála után is az Å‘ vázlatai, elképzelése szerint folytak a munkálatok az 1905-ös felszentelésig.
A második világháborús bombázások során, 1944–1945-ben a falak, a tornyok és a tetÅ‘zet jelentÅ‘s károkat szenvedett, és szükségessé vált a tetÅ‘szerkezet teljes cseréje. A munkálatok közben, 1947-ben a kupola ismét leégett és országos adakozásból teremtették elÅ‘ a helyreállÃtáshoz szükséges pénzt. 1982-ben az épület ismét életveszélyessé vált, amikor egy erÅ‘s vihar az utcára sodorta a nagykupola lemezfedését, Ãgy 1983-ban nekifogtak a bazilika teljes felújÃtásának, amely 2003. augusztus 14-én fejezÅ‘dött be. Ennek során nemcsak az épületet varázsolták újjá, hanem renoválták a templom valamennyi műtárgyát, a mozaikokat, a képeket, a szobrokat és az ólomüveg ablakokat. A Bazilika kupolájában körkilátó létesült, ahonnan csodálatos panoráma nyÃlik az egész fÅ‘városra. Emellett az épület új dÃszkivilágÃtást kapott és közvetlen környezetét, a Szent István teret is felújÃtották.
1988-ban nyÃlt meg a déli torony földszinti termében a Szent István-bazilika műtárgyait, klenódiumait bemutató, látogatható kincstár.
A bazilika megépÃtésétÅ‘l kezdve állami tulajdon volt, s a Magyar Katolikus Egyház csak mint az ingatlan kezelÅ‘je volt nyilvántartva. 2001. augusztus 16-án ünnepélyes keretek között az épület egyházi tulajdonba került. Külsõ hivatkozások:
|
