Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2006-2017. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Kapcsolat:

e-mail

A portál magán portál, magán véleményt tartalmaz!
Jogi nyilatkozat


Látogatottsági statisztikák
www.kastélyok.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont

Mutassa be települése értékeit grafikus látványtérképpel!



Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)


Kastélyok Magyarországon

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 3514



Püspöki palota - Múzeum

Kategória Palota , Múzeum

Kép album megtekintése

Cím 8330 Sümeg, Szent István tér 10.
GPS koordináta N 46.980670,E 17.281664
Régiół Közép-Dunántúl
Megye Veszprém

Internet:

http://www.puspokipalota.hu/

e-mail:

puspokipalota@gmail.com

Telefon:

+3687/350130

Megjegyzés:

Mobil tel.: +3670/4664036, Műemlékek Nemzeti Gondnoksága

Külső Fő-LINK (Facebook oldal itt nézhető meg)
Összeállította : Egresi János , fényképezte: Szokoli Matyó - Felvitel dátuma: 2008-05-13 - Látogatás dátuma: 2012-03-16 - Utolsó módosítás: 2015-10-13



A város egyik legszebb épülete az 1748 és 1755 között emelt püspöki palota.
Köszönet Major Katalin muzeológusnak a kapott képekért, amit képalbum WEB alkönyvtárában helyeztem el.

Forrás: Műemlékek Nemzeti Gondnoksága

Sümeg hangulatos belvárosa bővelkedik barokk kori egyházi emlékekben. Ezek közül talán a legszebb a várdomb lábánál elterülő, többször átépített püspöki palota, amely egykor a veszprémi püspökség nyaralója volt. Kertjének tervezésekor a várat is belekomponálták a látványba, így festői kép tárul a Szent István téren és környékén sétálók elé. Az épület kápolnáját és ebédlőjét Vogl György falképei és Antonio Orsatti stukkói, a szobákat stukkó és falburkolat díszítik.

Miután a török 1552-ben eloször elfoglalja Veszprémet, a püspökség Sümegre költözik, és a püspökök rövidebb megszakításokkal 1762-ig itt székelnek. A török idők alatt azonban még nem a településen, hanem a biztonságosabb várban laknak.

A Várhegy oldalába a védettség reményében húzódó mezővárost 1656-58 között kerítteti körül tornyokkal erosített fallal Széchényi György püspök, aminek köszönhetően több utalás szerint hamarosan már püspöki lakóház is állt Sümegen. A XVII. században felhúzott épületet feltehetőleg a ferences kolostor alapítója és a vár átépítője, Széchényi György emeltette. Ez a kb. 8x26 méteres, emeletes, egytraktusos épület lehetett a magja a mai palota nyugati szárnyának.

Újabb építkezésre a XVII-XVIII. század fordulóján kerülhetett sor. A feltételezések szerint négyszögű, zárt udvar köré épült kastély négy sarkán sarokerkély volt megtalálható. Az építkezés bizonyára ahhoz a Széchenyi Pálhoz köthető, aki püspökként a várban is építkezett 1693-ban. Későbbi utódja, Padányi Biró Márton Rómába írt jelentéséből tudjuk, hogy a kicsi és omladozó rezidencia egyharmadát még püspöksége előtt kocsmává és üzletté alakították át.

Az 1745.III. 18-án veszprémi püspökké kinevezett Padányi Biró Márton azonnal Sümegre tette székhelyét, ami egyben a város fénykorának a kezdetét is jelentette. Ekkor alakult ki a barokk városkép az új palotával, lakó- és gazdasági épületekkel, valamint ekkor épült az új templom ,melyet Maulbertsch díszített hazánkban páratlan freskókkal. Az új püspök első dolga volt, hogy a kocsmát és az üzletet kiköltöztette az épületből. 1745-ben kezdődött a palota átépítése, és 1753-ra egy nagyszabású, négy tornyos, zárt udvaros, kápolnát is magába foglaló rezidencia valósult meg. Az építtető püspök így írt róla: " Olyan, Magyarországon még nem látott szépségű és eleganciájú rezidenciát építettem, aminek csodájára jár mindenki…". Arról, hogy ezt a csodás palotát kinek a tervei alapján húzták fel, máig nincsenek hiteles adataink. A palota építéstörténetével az ötvenes évek végén foglalkozó kutatók szerint a munkák Padányi Biró Márton elképzelései, esetleg írásba foglalt programja szerint folytak. A kőműves munkát valószínűleg Paul Mojzes püspöki kőműves irányíította, az egyes részletek megalkotására - főkapu, stukkózás, kőfaragás stb. - különböző mesterek kaptak megbízást. Név szerint csupán az ebédlő és a kápolna falképeinek és stukkóinak készítői ismertek. A falképek Vogl György, a stukkók Antonio Orsatti alkotásai.

A palota építéstörténete nem zárul le a XVIII. század közepén. A nyugati rizalit átépítése történt meg legelőször, ami során 1770 körül íves, volutás homlokzatot kapott a parkra néző oldal. Ez időben már ismét Veszprém volt a püspöki székhely, Sümegre nyaralni illetve vadászni jártak az egyházmegye elöljárói.

A következő átalakítás szintén a fentebb említett rizalitot érintette. Az 1830-40-es években a ma látható klasszicista formáját nyerte a nyugati homlokzat középső szakasza. A palota a XIX. század második felétől tovább egyszerűsödött azáltal, hogy a zárterkélyek toronysisakjai és az északkeleti saroktorony eltűntek. A zsindelyfedés hasonló sorsra jutott, és a belső terekben is történtek átalakítások.
A II. világháború után államosított épületbe iskola és diákotthon költözött.

Irodalom: Koppány Tibor - Lenner József: A sümegi volt püspöki kastély homlokzatainak helyreállítása. ( Magyar Műemlékvédelem: 1959-60. 137-148. oldal)

A megújult Palota állandó és ideiglenes kiállításoknak ad helyet: Horváth Márton üvegművész kiállítása, Kanada felfedezése – Frederick Hagan kanadai festőművész kiállítása, Vadászati kiállítás és a palota Szent Márton kápolnájába vezető folyosón Tours-i Szent Márton életét és kultuszát bemutató tablókat tekinthetnek meg a látogatók.

Szent Márton kápolna
A földszinten megcsodálhatjuk a Szent Márton kápolnát, melyet Padányi névadó szentjének szenteltek.
Talán kevesen tudják, de a kápolna, s így Sümeg is, ma a Balaton-felvidéken át a Vág völgyéig vezető, két országot (Magyarország, Szlovákia) érintő egyik Szent Márton-út hivatalos állomása. A kápolnába vezető folyosó megújult tablóin ezentúl Tours-i Szent Márton csodákkal végigkísért életéről és kultuszáról olvashatnak a Püspöki Palota látogatók.

Szent Márton a középkor egyik legnépszerűbb szentje, a francia uralkodók patrónusa volt, de a legenda szerint első királyunk, Szent István is hozzá fordult segítségért, mielőtt a pogányok ellen indult. A késő római időkben élt szent Tours püspökeként is szüntelenül úton volt, hogy falvakban és tanyákban hirdesse az igét, s harcoljon az eretnekek és a pogányok ellen. A gyógyításai, csodatételei révén hívei körében rendkívüli népszerű Márton püspök híre még életében messze földre eljutott, s halála után nem sokkal már szenteknek kijáró tisztelet övezte.

Falait márvány-pilaszterek és olajképek, mennyezetét stukkókkal körülvett barokk falfreskó (A. Orsatti) díszíti. Ha felnézünk, a festett égbolton Szent Márton megdicsőülését láthatjuk. A két pilaszter által közrefogott oltárkép Szent Istvánt ábrázolja, amint a magyar Szent Koronát Máriának ajánlja. A kép nincs szignálva, de az oldalfalakon levő, jelzett olajképek alapján Vogl Gergely óbudai festőmester alkotásának tekinthető az említett mennyezeti freskóval együtt.

Palota Pince
A Palota Pince-ben borgaléria került elhelyezésre, ahol állandó kiállítások tekinthetők meg: Borcímke gyűjtemény, XIX. századi szakmai lapok, szőlészeti és borászati tárlat tekinthető meg. Természetesen borkóstolásra, vásárlásra is van lehetőség, a pincében gasztronómiai programokat is szerveznek.

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastlyok.hu  * Start  *