Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2013. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Látogatottsági statisztikák
www.kastelyok-utazas.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

(LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás * DataProg - Egresi János vállalkozó
LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás


Kirándulási helyszínek színes grafikákon!
Kirándulási helyszínek színes grafikákon!


500 000 légifotó Magyarországról!
500 000 légifotó Magyarországról!

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 2679

Püspöki palota - Múzeum

Kategória Palota , Múzeum

Kép album megtekintése

Cím 8330 Sümeg, Szent István tér 10.
GPS koordináta N 46.980670,E 17.281664
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém

Internet

http://www.puspokipalota.hu/

e-mail

puspokipalota@gmail.com

Telefon

+3687/350130

Megjegyzés

Mobil tel.: +3670/4664036, Műemlékek Nemzeti Gondnoksága
Összeállította : Egresi János , fényképezte: Szokoli Matyó - Felvitel dátuma: 2008-05-13 - Látogatás dátuma: 2012-03-16 - Utolsó módosítás: 2015-10-13



A város egyik legszebb épülete az 1748 és 1755 között emelt püspöki palota.
Köszönet Major Katalin muzeológusnak a kapott képekért, amit képalbum WEB alkönyvtárában helyeztem el.

Forrás: Műemlékek Nemzeti Gondnoksága

Sümeg hangulatos belvárosa bővelkedik barokk kori egyházi emlékekben. Ezek közül talán a legszebb a várdomb lábánál elterülő, többször átépített püspöki palota, amely egykor a veszprémi püspökség nyaralója volt. Kertjének tervezésekor a várat is belekomponálták a látványba, így festői kép tárul a Szent István téren és környékén sétálók elé. Az épület kápolnáját és ebédlőjét Vogl György falképei és Antonio Orsatti stukkói, a szobákat stukkó és falburkolat díszítik.

Miután a török 1552-ben eloször elfoglalja Veszprémet, a püspökség Sümegre költözik, és a püspökök rövidebb megszakításokkal 1762-ig itt székelnek. A török idők alatt azonban még nem a településen, hanem a biztonságosabb várban laknak.

A Várhegy oldalába a védettség reményében húzódó mezővárost 1656-58 között kerítteti körül tornyokkal erosített fallal Széchényi György püspök, aminek köszönhetően több utalás szerint hamarosan már püspöki lakóház is állt Sümegen. A XVII. században felhúzott épületet feltehetőleg a ferences kolostor alapítója és a vár átépítője, Széchényi György emeltette. Ez a kb. 8x26 méteres, emeletes, egytraktusos épület lehetett a magja a mai palota nyugati szárnyának.

Újabb építkezésre a XVII-XVIII. század fordulóján kerülhetett sor. A feltételezések szerint négyszögű, zárt udvar köré épült kastély négy sarkán sarokerkély volt megtalálható. Az építkezés bizonyára ahhoz a Széchenyi Pálhoz köthető, aki püspökként a várban is építkezett 1693-ban. Későbbi utódja, Padányi Biró Márton Rómába írt jelentéséből tudjuk, hogy a kicsi és omladozó rezidencia egyharmadát még püspöksége előtt kocsmává és üzletté alakították át.

Az 1745.III. 18-án veszprémi püspökké kinevezett Padányi Biró Márton azonnal Sümegre tette székhelyét, ami egyben a város fénykorának a kezdetét is jelentette. Ekkor alakult ki a barokk városkép az új palotával, lakó- és gazdasági épületekkel, valamint ekkor épült az új templom ,melyet Maulbertsch díszített hazánkban páratlan freskókkal. Az új püspök első dolga volt, hogy a kocsmát és az üzletet kiköltöztette az épületből. 1745-ben kezdődött a palota átépítése, és 1753-ra egy nagyszabású, négy tornyos, zárt udvaros, kápolnát is magába foglaló rezidencia valósult meg. Az építtető püspök így írt róla: " Olyan, Magyarországon még nem látott szépségű és eleganciájú rezidenciát építettem, aminek csodájára jár mindenki…". Arról, hogy ezt a csodás palotát kinek a tervei alapján húzták fel, máig nincsenek hiteles adataink. A palota építéstörténetével az ötvenes évek végén foglalkozó kutatók szerint a munkák Padányi Biró Márton elképzelései, esetleg írásba foglalt programja szerint folytak. A kőműves munkát valószínűleg Paul Mojzes püspöki kőműves irányíította, az egyes részletek megalkotására - főkapu, stukkózás, kőfaragás stb. - különböző mesterek kaptak megbízást. Név szerint csupán az ebédlő és a kápolna falképeinek és stukkóinak készítői ismertek. A falképek Vogl György, a stukkók Antonio Orsatti alkotásai.

A palota építéstörténete nem zárul le a XVIII. század közepén. A nyugati rizalit átépítése történt meg legelőször, ami során 1770 körül íves, volutás homlokzatot kapott a parkra néző oldal. Ez időben már ismét Veszprém volt a püspöki székhely, Sümegre nyaralni illetve vadászni jártak az egyházmegye elöljárói.

A következő átalakítás szintén a fentebb említett rizalitot érintette. Az 1830-40-es években a ma látható klasszicista formáját nyerte a nyugati homlokzat középső szakasza. A palota a XIX. század második felétől tovább egyszerűsödött azáltal, hogy a zárterkélyek toronysisakjai és az északkeleti saroktorony eltűntek. A zsindelyfedés hasonló sorsra jutott, és a belső terekben is történtek átalakítások.
A II. világháború után államosított épületbe iskola és diákotthon költözött.

Irodalom: Koppány Tibor - Lenner József: A sümegi volt püspöki kastély homlokzatainak helyreállítása. ( Magyar Műemlékvédelem: 1959-60. 137-148. oldal)

A megújult Palota állandó és ideiglenes kiállításoknak ad helyet: Horváth Márton üvegművész kiállítása, Kanada felfedezése – Frederick Hagan kanadai festőművész kiállítása, Vadászati kiállítás és a palota Szent Márton kápolnájába vezető folyosón Tours-i Szent Márton életét és kultuszát bemutató tablókat tekinthetnek meg a látogatók.

Szent Márton kápolna
A földszinten megcsodálhatjuk a Szent Márton kápolnát, melyet Padányi névadó szentjének szenteltek.
Talán kevesen tudják, de a kápolna, s így Sümeg is, ma a Balaton-felvidéken át a Vág völgyéig vezető, két országot (Magyarország, Szlovákia) érintő egyik Szent Márton-út hivatalos állomása. A kápolnába vezető folyosó megújult tablóin ezentúl Tours-i Szent Márton csodákkal végigkísért életéről és kultuszáról olvashatnak a Püspöki Palota látogatók.

Szent Márton a középkor egyik legnépszerűbb szentje, a francia uralkodók patrónusa volt, de a legenda szerint első királyunk, Szent István is hozzá fordult segítségért, mielőtt a pogányok ellen indult. A késő római időkben élt szent Tours püspökeként is szüntelenül úton volt, hogy falvakban és tanyákban hirdesse az igét, s harcoljon az eretnekek és a pogányok ellen. A gyógyításai, csodatételei révén hívei körében rendkívüli népszerű Márton püspök híre még életében messze földre eljutott, s halála után nem sokkal már szenteknek kijáró tisztelet övezte.

Falait márvány-pilaszterek és olajképek, mennyezetét stukkókkal körülvett barokk falfreskó (A. Orsatti) díszíti. Ha felnézünk, a festett égbolton Szent Márton megdicsőülését láthatjuk. A két pilaszter által közrefogott oltárkép Szent Istvánt ábrázolja, amint a magyar Szent Koronát Máriának ajánlja. A kép nincs szignálva, de az oldalfalakon levő, jelzett olajképek alapján Vogl Gergely óbudai festőmester alkotásának tekinthető az említett mennyezeti freskóval együtt.

Palota Pince
A Palota Pince-ben borgaléria került elhelyezésre, ahol állandó kiállítások tekinthetők meg: Borcímke gyűjtemény, XIX. századi szakmai lapok, szőlészeti és borászati tárlat tekinthető meg. Természetesen borkóstolásra, vásárlásra is van lehetőség, a pincében gasztronómiai programokat is szerveznek.

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastelyok-utazas.hu  * Start  *