Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2013. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Látogatottsági statisztikák
www.kastelyok-utazas.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

(LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás * DataProg - Egresi János vállalkozó
LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás


Kirándulási helyszínek színes grafikákon!
Kirándulási helyszínek színes grafikákon!


500 000 légifotó Magyarországról!
500 000 légifotó Magyarországról!

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 1535

Régi városháza - történelmi belváros

Kategória Múzeum , Műemlék , Utazás

Kép album megtekintése

Cím Lőcse, Levoca
GPS koordináta N 49.025737,E 20.58863
Régió Kelet
Megye

Internet

e-mail

Telefon

Megjegyzés

Összeállította és fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2013-09-24 - Látogatás dátuma: 2013-09-12 - Utolsó módosítás: 2015-02-10



Lőcse 537 m magasan épült város a Hernádba futó Lőcsei-patak völgyében, Szepes vármegye egykori székhelye. A gyéren lakott vidéket a XII. század közepén, II. Géza korában kezdték benépesíteni a szászok. Eredeti községük nem a mai Lőcse helyén volt, a város jelenlegi magját alkotó emelkedésre csak a tatárjárás után telepedtek, hiszen jól lehetett árkokkal, bástyákkal védeni. Lőcse hamar módos várossá vált. 1271-ben már a XIV. szepesi város Szász Tartományának főhelye.  1772-ig volt a szepesi szász kamaragrófság székhelye, Mária Terézia ekkor Iglóra helyeztette át a központot. A város csaknem száz évig háborúskodott Késmárkkal az árumegállító jog miatt, s csatározásukba más városok is bele-belekeveredtek.
A két szabad királyi város háborúja 1544-ben ért véget, amikor az uralkodó örök hallgatásra ítélte Késmárkot, s egyedül Lőcsének ítélte oda az árumegállító jogot. Hogy milyen óriási város volt a középkori Lőcse, az abból is megállapítható, hogy míg egy korabeli falu 6-8, egy korabeli város pedig 12-40 házból tevődött össze, Lőcsének 1555-ben pontosan 536 - s nem is akármilyen! - háza volt, továbbá kitűnő kereskedői, kézművesei, vászonszövői, posztóverő, jeles iskolákat tartott fenn, s elöl járt a tudomány művelésében. Szabadalmas jogokkal már az Anjouk ellátták. S noha korán csatlakozott Luther tanaihoz, megmaradt a Habsburgok hűségén, bár Rákóczi idejében a fejedelem ügyét is segítette. Sok ostromot állt ki, az utolsót 1709/1710 fordulóján, amikor Löffelholtz császári generális foglalta el (ezt írta meg Jókai A lőcsei fehér asszonyban). 1849 januárjában Görgey és Guyon itt készülűdött a branyiszkói csatára. Mivel Lőcse kiváltságai között a pallosjog is szerepelt, saját hóhéra volt. Az utolsó halálos ítéletet 1851-ben hajtották végre Lőcsén: egy Schmidt nevű férfit végeztek ki, aki bestiális módon meggyilkolta feleségét. Lőcse nyomdája és iskolái igen híresek voltak. A katolikus gimnáziumban tanított 1792-1795-ben Dayka Gábor költő, a főareálban pedig 1918-ban Szabó Dezső.

Lőcse - Városháza (régi)
A főtér briliáns műemléke a Városháza: a XV. században épült gótikus stílusban, s mivel 1550-ben az irattárral együtt leégett, 1615-ben földszintesre és árkádosra építették. Schulek Frigyes m?építész 1893-1895-ben mai formájára alakította át, ő tervezte hozzá az emeletet is. Déli homlokzatán az öt főerény allegorikus képe látható.
Az épület ma a Szepesi Múzeum Lőcse történelmét bemutató állandó kiállításának ad otthont. A 28 keresztgerendás nagy tanácsteremben őrzik a lőcsei fehér asszony, Korponay Jánosné Géczy Julianna fára festett képét, melyen titkon a labancokat hívja. A kép állítólag csak a múlt században készült, sokáig egy kert pincekapujában lógott, Jókai még ott látta. A harangtorony 1651-ben épült, harangjait is akkor öntötték. Reneszánsz pártázatát 1824-ben lebontották.

A szégyenketrec Lőcse főterén
A szégyenketrecbe utoljára 1850-ben csuktak nyelves és ledérebb nőszemélyeket. Később a Probstner-ház kerti dísze lett, Jókainak ott mutatták meg. Ma a régi helyén áll.

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastelyok-utazas.hu  * Start  *