|
Pilismarót
Forrás: http://talizman.extra.hu/kast6.htm
Talán nem mindenki tudja, de az Esztergommal szomszédos Pilismaróton található a Heckenast kúria.
Igen, az a Heckenast, akinek Landererrel közös nyomdájában 1848. március 15-én kinyomtatták a 12 pontot.
A kúriával kapcsolatos szinte minden valamirevaló információt, sőt annál is többet a polgármester úrtól, Benkovics Lászlótól és a világ legszimpatikusabb erdészétől, Márkossy Lajostól kaptunk. Az ő önzetlen segítségük nélkül vajmi keveset tudtunk volna összegyűjteni a kúria történetéről.
A pesti Heckenast nyomdász család pilismaróti kúriája 1860 körül épült, Kamarik Dénes művészettörténész szerint Feszl Frigyes építész tervei alapján, romantikus stílusban. Egy emeletes, 1+3+1 tengelyes, faoszlopos és oromzatos középrésszel. Az épület különös értéke a kb. 7X8,5 méteres alapterületű emeleti középső nagyterem, melynek mennyezetén és oldalfalain megmaradt a gazdag díszítő falfestés. Az épület az országútról alig látszik, a park óriás fái, köztük a két hatalmas, "Deák-hárs"-nak mondott fa rejti el szépségét a tekintetek elöl.
A ház vendége volt Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Bajza József, Elischer Boldizsár, Zilahy Károly költő, Feszl Frigyes építész, Deák Ferenc (a hagyomány szerint itt írta meg a kiegyezés szövegét), Volkmann Róbert német származású zeneszerző.
Heckenast Gusztáv könyvkiadó Feszl Frigyes által tervezett kúriája 1860 körül épült, romantikus stílusban.
A hagyomány szerint a kúria udvarán fogalmazta meg Deák Ferenc a kiegyezés tervezetét. A művelt vállalkozó villájában megfordult Arany János, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Eötvös József, Gyulai Pál és más nagyságok. A kúria parkjában hangversenyeket tartottak, többek között a Dunakanyar világhírű tenoristájának, a szentendrei Stéger Xavér Ferencnek a részvételével.
Az épület pincéjében ma a helyi szobrász, Konyorcsik János kiállítása látható.
1880-as évektől gróf Zichy-nővérek is laktak a kúriában, 1884-ben a Magyar Királyi Vallásalap tulajdona lett és az erdőgondnokság használta. A kúria lett a mindenkori főerdész lakása. Az erdészet irodájával szemközti lakóépületet 1940 körül egy nyitott, árkádos, boltíves folyosóval összekötötték a kúriával, ennek építése során is megtartva a kúria stílusát. A háború alatt szerencsére nem pusztult el az épület, az erdészet ma is használja, rendben tartja. A kúria magán lakásként (nyugdíjas erdész) van hasznosítva, az Önkormányzat egyezkedik az Erdészettel a Kúria tulajdonjogának megszerzésében. Idegenforgalmi célokat szolgálna a tervek szerint. Az épület együttesben működik a település könyvtára is.
Forrás: http://www.szeretgom.hu/
Ki volt Heckenast Gusztáv ?
Kassán 1811-ben született és Pozsonyban halt meg 1878-ban. Könyvkereskedő, könyvkiadó és nyomdatulajdonos volt. Lelkész apja az eperjesi evangélikus kollégiumban taníttatta, de tanulmányait anyagi okokból félbe kellett szakítania. Egy fűszerkereskedésben vállalt munkát, majd Pestre költözött, és Wigand könyvkereskedésében dolgozott, akitől 1832-ben átvette az üzletet, és a könyvkereskedés mellett kölcsönkönyvtárat is működtetett. Vállalkozása felvirágzott.
1840-ben társult a csőd szélén álló Landerer nyomdatulajdonossal. Közös vállalkozásukban Landerer főleg a nyomda működtetésével, Heckenast pedig az Üzleti ügyekkel foglalkozott. A nyomdához kapcsolódott, de nem volt közös Heckenast könyvkiadó vállalata, mely sokat jövedelmezett számára. Ebben a nyomdában nyomtatták ki 1848. márc. 15-én a Nemzeti dalt és a 12 pontot. Heckenast kiadásában sok értékes szépirodalmi mű jelent meg: Csokonai, Berzsenyi, Kisfaludy, Kölcsey, Arany, Vajda, Jókai és más magyar és német nyelvű alkotók művei. Foglalkozott irodalmi sorozatok, naptárak, tankönyvek kiadásával is. A népszerű Vasárnapi Újságot is ő jelentette meg. Mindezzel jelentős vagyont szerzett.
Vállalkozása hasznából támogatott írókat, költőket, zenészeket. Működésének Irodalomtörténeti, sajtótörténeti, zenetörténeti jelentősége van. Ugyanakkor mindig szigorúan szem előtt tartotta saját anyagi érdekeit is, ügyes, szerencsés üzletember volt, és élete során tekintélyes jövedelemhez jutott. Vagyona 1870-ben elérte a félmillió Ft-ot. Csín, műízlés, európai szellem és józanul számító üzletiség voltak az elvei. A magyar irodalom sokat köszönhet neki, ő viszont a magyar irodalom útján emelkedett fel, és lett gazdag emberré! Sokan éppen ezt az üzleti felfogást írják terhére, használják fel, hogy politikailag rossz színben tüntessék fel. 1838-ban az árvízből, 1845-ben Landerer rossz gazdálkodásából, 1848-ban a forradalomból, 1850-54-ig a reakcióból és 1854-69-ig az újjáébredésből milliókat szerzett, de amellett mindig jó hazafi hírében állott, amit bizonyít a magyar írók és politikusok mindvégig kitartó barátsága." Külsõ hivatkozások:
|
