|
Pilismarót
Forrás: http://talizman.extra.hu/kast6.htm
Talán nem mindenki tudja, de az Esztergommal szomszédos Pilismaróton található a Heckenast kúria.
Igen, az a Heckenast, akinek Landererrel közös nyomdájában 1848. március 15-én kinyomtatták a 12 pontot.
A kúriával kapcsolatos szinte minden valamirevaló információt, sÅ‘t annál is többet a polgármester úrtól, Benkovics Lászlótól és a világ legszimpatikusabb erdészétÅ‘l, Márkossy Lajostól kaptunk. Az Å‘ önzetlen segÃtségük nélkül vajmi keveset tudtunk volna összegyűjteni a kúria történetérÅ‘l.
A pesti Heckenast nyomdász család pilismaróti kúriája 1860 körül épült, Kamarik Dénes művészettörténész szerint Feszl Frigyes épÃtész tervei alapján, romantikus stÃlusban. Egy emeletes, 1+3+1 tengelyes, faoszlopos és oromzatos középrésszel. Az épület különös értéke a kb. 7X8,5 méteres alapterületű emeleti középsÅ‘ nagyterem, melynek mennyezetén és oldalfalain megmaradt a gazdag dÃszÃtÅ‘ falfestés. Az épület az országútról alig látszik, a park óriás fái, köztük a két hatalmas, "Deák-hárs"-nak mondott fa rejti el szépségét a tekintetek elöl.
A ház vendége volt Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Bajza József, Elischer Boldizsár, Zilahy Károly költÅ‘, Feszl Frigyes épÃtész, Deák Ferenc (a hagyomány szerint itt Ãrta meg a kiegyezés szövegét), Volkmann Róbert német származású zeneszerzÅ‘.
Heckenast Gusztáv könyvkiadó Feszl Frigyes által tervezett kúriája 1860 körül épült, romantikus stÃlusban.
A hagyomány szerint a kúria udvarán fogalmazta meg Deák Ferenc a kiegyezés tervezetét. A művelt vállalkozó villájában megfordult Arany János, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Eötvös József, Gyulai Pál és más nagyságok. A kúria parkjában hangversenyeket tartottak, többek között a Dunakanyar világhÃrű tenoristájának, a szentendrei Stéger Xavér Ferencnek a részvételével.
Az épület pincéjében ma a helyi szobrász, Konyorcsik János kiállÃtása látható.
1880-as évektÅ‘l gróf Zichy-nÅ‘vérek is laktak a kúriában, 1884-ben a Magyar Királyi Vallásalap tulajdona lett és az erdÅ‘gondnokság használta. A kúria lett a mindenkori fÅ‘erdész lakása. Az erdészet irodájával szemközti lakóépületet 1940 körül egy nyitott, árkádos, boltÃves folyosóval összekötötték a kúriával, ennek épÃtése során is megtartva a kúria stÃlusát. A háború alatt szerencsére nem pusztult el az épület, az erdészet ma is használja, rendben tartja. A kúria magán lakásként (nyugdÃjas erdész) van hasznosÃtva, az Önkormányzat egyezkedik az Erdészettel a Kúria tulajdonjogának megszerzésében. Idegenforgalmi célokat szolgálna a tervek szerint. Az épület együttesben működik a település könyvtára is.
Forrás: http://www.szeretgom.hu/
Ki volt Heckenast Gusztáv ?
Kassán 1811-ben született és Pozsonyban halt meg 1878-ban. KönyvkereskedÅ‘, könyvkiadó és nyomdatulajdonos volt. Lelkész apja az eperjesi evangélikus kollégiumban tanÃttatta, de tanulmányait anyagi okokból félbe kellett szakÃtania. Egy fűszerkereskedésben vállalt munkát, majd Pestre költözött, és Wigand könyvkereskedésében dolgozott, akitÅ‘l 1832-ben átvette az üzletet, és a könyvkereskedés mellett kölcsönkönyvtárat is működtetett. Vállalkozása felvirágzott.
1840-ben társult a csőd szélén álló Landerer nyomdatulajdonossal. Közös vállalkozásukban Landerer főleg a nyomda működtetésével, Heckenast pedig az Üzleti ügyekkel foglalkozott. A nyomdához kapcsolódott, de nem volt közös Heckenast könyvkiadó vállalata, mely sokat jövedelmezett számára. Ebben a nyomdában nyomtatták ki 1848. márc. 15-én a Nemzeti dalt és a 12 pontot. Heckenast kiadásában sok értékes szépirodalmi mű jelent meg: Csokonai, Berzsenyi, Kisfaludy, Kölcsey, Arany, Vajda, Jókai és más magyar és német nyelvű alkotók művei. Foglalkozott irodalmi sorozatok, naptárak, tankönyvek kiadásával is. A népszerű Vasárnapi Újságot is ő jelentette meg. Mindezzel jelentős vagyont szerzett.
Vállalkozása hasznából támogatott Ãrókat, költÅ‘ket, zenészeket. Működésének Irodalomtörténeti, sajtótörténeti, zenetörténeti jelentÅ‘sége van. Ugyanakkor mindig szigorúan szem elÅ‘tt tartotta saját anyagi érdekeit is, ügyes, szerencsés üzletember volt, és élete során tekintélyes jövedelemhez jutott. Vagyona 1870-ben elérte a félmillió Ft-ot. „CsÃn, műÃzlés, európai szellem és józanul számÃtó üzletiség voltak az elvei. A magyar irodalom sokat köszönhet neki, Å‘ viszont a magyar irodalom útján emelkedett fel, és lett gazdag emberré! Sokan éppen ezt az üzleti felfogást Ãrják terhére, használják fel, hogy politikailag rossz szÃnben tüntessék fel. 1838-ban az árvÃzbÅ‘l, 1845-ben Landerer rossz gazdálkodásából, 1848-ban a forradalomból, 1850-54-ig a reakcióból és 1854-69-ig az újjáébredésbÅ‘l milliókat szerzett, de amellett mindig jó hazafi hÃrében állott, amit bizonyÃt a magyar Ãrók és politikusok mindvégig kitartó barátsága." Külsõ hivatkozások:
|
