|
A templom ajtajára ki van Ãrva a telefonszám, melyet felhÃvva a bemutatást végzÅ‘ odajön és bemutatja a templomot.
FeketevÃz jelentésű szláv eredetű neve 1299-ben bukkan fel. Birtokosa ez idÅ‘ben a Káta nemzetség volt, abbÅ‘l származott a késÅ‘bbi Csarnavodainak nevezett család. Az 1334 – 35. évi pápai tizedjegyzék alapján papja négy garast fizetett évente. A templom mai ismereteink szerint a XIII. század harmadik negyedében épülhetett földesurának, a Káta nemzeteségbeli Ráfael fiának, Gábornak az idejében. A hajó északi falának és a diadalÃvnek a freskói ekkor, a diadalÃv és a szentély falfestményei a XIV. században készülhettek. A Csarnavodai család udvarháza a templom déli oldala közelében lévÅ‘ dombon állhatott. A diadalÃv feletti felirat szerint Persenyi Gábor 1642-ben lemeszeltette a falképeket és virágdÃsszel festette be a templom belsejét.
A templom a XVI. század közepétÅ‘l reÂformátus és a század végére anyaegyházzá lett. A katolikus összeÃrások 1696-ban és 1700-ban református templomként tartották nyilván.
Mennyi minden múlott még a XIX. században egy-egy lelkészen. Milyen „szerencse", hogy a gyülekezet szegény volt, s nem bontották szét a templomot bÅ‘vÃtés vagy új templom épÃtése végett, mint oly sok más helyen tették. Református templomaink sorában sértetlen eredetiségével az egyik legékeÂsebb gyöngyszem maradt. - További munkálatokat végeztek 1939-ben, majd 1952-53-ban, és legutoljára 1971Â75 között végezte el az OMF a teljes helyreállÃtást. A keletelt, négyszögletes szentélyű templom késÅ‘ román kori. A zárt nyugati homlokzat fölé, annak sÃkjában emelkedik a gazdagon dÃszÃtett, karcsú, homlokzati torony.
Az 1971-es kutatás szerint az egész templom kÅ‘alapozáson, téglából készült. Alacsony lábazat fut körül a templom falán, de megszakad az egykori sekrestye helyén. A nyugati homlokzat közepén egy kettÅ‘sen lépcsÅ‘zött félkörÃves ablak nyffik. A tornyon az alul kettÅ‘s, felül a hármas osztású ablakok mélyÃtett tükörben helyezkednek el. A torony falazatán kiugró tornácos fa toronysisak áll, hegyesen a magasba szökkenve, zsindellyel fedve. A templom déli homlokzata igen változatos. Innen nézve érvényesül legjobban a szentély, a hajó és a torony egyre emelkedÅ‘ ritmusa.
A szentélyt enyhén csúcsÃves diadalÃv választja el a hajótól. A tekintélyes nagyságú dÃszÃtÅ‘festés közepén feliraÂtot olvashatunk. A népi festÅ‘ elÅ‘zÅ‘leg 1641-ben kifestette az ófehértói katolikus templom északi felét, festése itt csak a falfelület felsÅ‘ részére korlátozódott. Az alsó részt 1642-ben bevakolhatták.
Az északi fal keleti részén széÂles sávval elválasztva három-három álló alak maradt meg igen jó állapotban. A bal oldaliban az elsÅ‘ János evangéÂlista, egymással szembefordulva Kozma és Daniján. Jobbra Péter és Pál, majd a keresztet tartó Mária alakja áll. A hÃmzett szélű tunikák fölé gazdag redÅ‘vetésű köpenyek kerültek. SzÃneik: okkersárga, okkervörös és fekete. A festÅ‘ az evangélista- és az orvosszentpár neveit a dicsfény fölé Ãrta, ez utóbbi kettÅ‘ egymás felé gömbölyű, keÂreszttel koronázott orvosságosüveget nyújt, kettÅ‘jük között a felszentelési kereszt látszik.
Külsõ hivatkozások:
|
