|
Tarpa a beregi térség legjelentÅ‘sebb települése volt. Református temploma gótikus stÃlusban a XV. században készült. BelsÅ‘ terében legértékesebbek a gótikus freskók. A falu másik műemléke a szárazmalom, amely az Észak-Tiszántúl egyetlen megmaradt szárazmalma. A tájházban megtekinthetjük a község néprajzi tárgyait, a helyi kismesterségek hagyományait és a történelmi múltat.
A XV. századi gótikus templom 1798-ban késÅ‘ barokk stÃlusú tornyot kapott. KiemelkedÅ‘ értéke a kuriózumnak számÃtó gótikus kapu és a belsÅ‘ben feltárt XV. századi, szintén gótikus falképek.
A templom gótikus kÅ‘keretes déli bejárata valószÃnűleg az épÃtés idejébÅ‘l származik, fölötte pedig a Báthoryak sárkányos cÃmere látható. A kÅ‘keretbe záródó XV. századi, 127 cm széles, 253 cm magas, egyetlen hatalmas tölgyfából hasÃtott és bárdolt ajtót vonalkázással dÃszÃtett eredeti kovácsoltvas pántok merevÃtik.
A templombelsÅ‘ északi falának gótikus freskóit az 1981-es restaurálás során tárták fel. A XV. században készült képek közül a középsÅ‘ a megfeszÃtett Krisztust ábrázolja Szűz Máriával és Szent Jánossal, egyik oldalán a sárkányt épp megölÅ‘ Szent György, a másikon Szent Mihály arkangyal látható mérleggel a kezében. A barokk berendezés a XVIII. században készült. Külsõ hivatkozások:
|
