|
Tarpa a beregi térség legjelentősebb települése volt. Református temploma gótikus stílusban a XV. században készült. Belső terében legértékesebbek a gótikus freskók. A falu másik műemléke a szárazmalom, amely az Észak-Tiszántúl egyetlen megmaradt szárazmalma. A tájházban megtekinthetjük a község néprajzi tárgyait, a helyi kismesterségek hagyományait és a történelmi múltat.
A XV. századi gótikus templom 1798-ban késő barokk stílusú tornyot kapott. Kiemelkedő értéke a kuriózumnak számító gótikus kapu és a belsőben feltárt XV. századi, szintén gótikus falképek.
A templom gótikus kőkeretes déli bejárata valószínűleg az építés idejéből származik, fölötte pedig a Báthoryak sárkányos címere látható. A kőkeretbe záródó XV. századi, 127 cm széles, 253 cm magas, egyetlen hatalmas tölgyfából hasított és bárdolt ajtót vonalkázással díszített eredeti kovácsoltvas pántok merevítik.
A templombelső északi falának gótikus freskóit az 1981-es restaurálás során tárták fel. A XV. században készült képek közül a középső a megfeszített Krisztust ábrázolja Szűz Máriával és Szent Jánossal, egyik oldalán a sárkányt épp megölő Szent György, a másikon Szent Mihály arkangyal látható mérleggel a kezében. A barokk berendezés a XVIII. században készült. Külsõ hivatkozások:
|
