|
Az anyag összeállÃtásában társszerzÅ‘im voltak: Nagy Zsolt Imre
Római katolikus templom [szerkesztés]
A többször újraépült templomát mindig "mindenszentek"-nek ajánlották. A város nevét templomáról nyerte.
A török hódoltság idején sok csapás érte Mindszentet. A lakosság nagy része elmenekült, a veszélyhelyzet után mindig visszatelepült, Ãgy túlélte a templom a lakossággal együtt a török megszállást, amit 1675-ben Rómába küldött jelentés és korabeli török adójegyzékek igazolnak. Csak a törökök kiűzése (1686) után nyÃlt meg a nagyobb fejlÅ‘dés a község számára. Ebben döntÅ‘ szerepe volt Hodosy Imre katolikus lelkésznek, aki 1702-ben került Mindszentre. Újraszervezte a plébániát és a községi közigazgatást. EttÅ‘l kezdve fokozatosan gyarapodott a lakosság.
A XVIII. században elÅ‘bb gróf Károlyi Sándor gyámkodott, majd 1733-tól gróf ErdÅ‘dy György személyében új földesura lesz Mindszentnek. 1804-ben az uradalmat gróf Zichy Leopoldina, Pallavicini Károly Å‘rgróf özvegye vette meg. KésÅ‘bb fiának, Pallavicini Eduárdnak (1787-1839) adományozta. 1839-ben Pallavicini Alfonz (1807- 1875) Å‘rgróf örökli a birtokot, 1875-tÅ‘l Pallavicini Sándor (1853-1933) Å‘rgróf úrra szállott, (utána fia, Pallavicini Alfonz (1883-1958) Mindszent dÃszpolgára 1945-ig volt a birtokos), akiket Mindszent lakói nagy tisztelettel és hálával öveztek.
1893-ban megnyÃlt a vasút. A 19. századi változások jelentÅ‘s hatással voltak Mindszent fejlÅ‘désére is. Külsõ hivatkozások:
|
