Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2006-2017. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Kapcsolat:

e-mail

A portál magán portál, magán véleményt tartalmaz!
Jogi nyilatkozat


Látogatottsági statisztikák
www.kastélyok.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Bakonybél, bencések, béke. Szent Mauríciusz Monostor.



Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)


Kastélyok Magyarországon

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 1787



Alexandria Szent Katalin katolikus templom

Kategória Vallás

Kép album megtekintése

Cím Szőreg, Templom tér
GPS koordináta N 46.219100,E 20.196500 - nem pontos!
Régiół Dél-Alföld
Megye Csongrád

Internet:

http://www.szoreg.hu

e-mail:

Telefon:

62/405-152

Megjegyzés:

Plébániahivatal, Szerb u. 16.

Külső Fő-LINK (Facebook oldal itt nézhető meg)
Összeállította : Egresi János , fényképezte: Nagy Zsolt Imre - Felvitel dátuma: 2008-08-26 - Látogatás dátuma: 0000-00-00 - Utolsó módosítás: 2008-08-26



Az anyag összeállításában társszerzőm volt: Nagy Zsolt Imre

A késő copfstílusú templom 1812-1816 között épült, Vedres István tervei alapján.

A falu első katolikus templomát a kincstári igazgatóság ösztönzésére 1752-ben építették föl. E kicsiny, fából épült templom helyén 1816. november 25-én szentelték föl a Vedres István tervei szerint épült mai templomot. A környezetéből jelentősen kiemelkedő löszháton áll, csak úgy mint a tőle keletre található görögkeleti szerb templom. Az egyházi épületek elhelyezkedése megfelel a kétnyelvű község településszerkezetének, amelyet máig megőrzött az utcák elnevezése: Magyar utca, Szerb utca.

A templom építéséhez 240 000 téglát, 188 darab fenyőfát használtak föl. A szőregi uradalom iratai között fönnmaradt följegyzésekből ismert Schwörtz János kőművesmester, Müller Antal ácsmester, Németh József asztalos, Mirkovits János, Müller Jakab lakatosok, Ergt Ferenc bádogos, Piller Henrik üveges, Spitzl József tetőfedő, Joó János bútorasztalos, Kerle Gáspár aranyozó-márványozó mester neve.

A megjelenésében egyszerű, sima falú templom előnyös elhelyezkedése miatt mégis megkapó hatású. A bádoggal födött toronysisak négyszögletes gúla alakú. A torony alatt nyílik az egyetlen bejárat, fölötte az építkezés befejezésének évszáma található. Az egyhajós templom boltozatát erőteljes oszlopok tartják, s egyben ritmusosan tagolják a falsíkokat. Az enyhe ívvel záródó, fekvő téglalap alakú ablakok magasan, a falsíkok felső harmadában nyílnak. A belül is puritánul egyszerű templomnak szinte egyetlen díszei a színes üvegablakok.

A félköríves nyújtott szentélyben balról az Angyali üdvözlet, jobbról Jézus megkeresztelése, a hajó bal oldalán a bejárattól indulva Szent Gellért, Szent Imre, Szent István, jobb oldalon Szent Erzsébet, Szent Margit és Szent László király képét találhatjuk.

A klasszicista keretbe foglalt hatalmas főoltárkép a templom védőszentjének Alexandriai Szent Katalinnak eljegyzését ábrázolja. Festette a pesti Schwarz József 1816-ban. A szentélyt elválasztó diadalíven Dicsőség a magasságban Istennekés a földön békesség a jóakaratú embereknek fölírás van. A diadalív egyik oldalán áll a vörös márvány keresztelőmedence, a másik oldalon a korábban sekrestyéből megközelíthető, ma már nem használt szószék található.

A torony alatti karzaton klasszicista orgona áll. A templombelsőt néhány kisebb szobor: Szent Anna, Kis Szent Ferenc, Assziszi Szent Ferenc, Szűz Mária, Jézus Szíve és egy kis lourdesi barlang díszíti.

A főoltárkép előtt Szovánitsek Vencel építette (1816) oltár áll, Schwarz József pesti festő 1817-ben készült alkotása - Alexandriai Szent Katalint, a templom védőszentjét ábrázolja, fából faragott szentségtartó fülkével. Újabban készült a nemesen egyszerű, szembe miséző márványoltár.

A templombelső világossárga és fehér meszelést, a külső homlokzat sárga, simított kőporos vakolatot kapott.


Irodalom: Csanád egyházmegye 1980., Hegyi András 1977., Nagy Zoltán 1956., Péter László 19862.

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastlyok.hu  * Start  *