Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2006-2017. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Kapcsolat:

e-mail

A portál magán portál, magán véleményt tartalmaz!
Jogi nyilatkozat


Látogatottsági statisztikák
www.kastélyok.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont

Mutassa be települése értékeit grafikus látványtérképpel!



Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)


Kastélyok Magyarországon

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 2603



Pilismarót nevezetességei

Kategória Utazás

Kép album megtekintése

Cím 2028 Pilismarót, Rákóczy Ferenc u. 15.
GPS koordináta N 47.783173,E 18.878460
Régiół Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom

Internet:

e-mail:

Telefon:

33/508-170

Megjegyzés:

Külső Fő-LINK (Facebook oldal itt nézhető meg)
Összeállította Ă©s fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2008-08-27 - Látogatás dátuma: 2008-06-10 - Utolsó módosítás: 2011-06-05



A település már ősidők óta lakott hely volt, amit az itt talált sok régészeti lelet is tanúsít. Itt a község helyén állt az egykori római település Ad Herculem.

Marót nevét 1138-ban említik először II. Béla király oklevelében, ekkor Marouth alakban írták.
A település már ősidők óta lakott hely volt, amit az itt talált sok régészeti lelet is tanúsít. Itt a község helyén állt az egykori római település Ad Herculem.

  • A Tatárjárás alatt – a környező településekkel együtt – Marót is pusztává lett.
  • 1260-ban Mária királyné a települést a visegrádi Szent András bencés monostornak adományozta.
  • 1278-ban IV. László király a monostor adományozó oklevelét átíratta, és megerősítette.
  • 1391-ben Zsigmond király a maróti birtokot elvette a bencések-től és az esztergomi Szent István prépostságnak adományozta.
  • 1398-ban viszont már újból a visegrádi Szent András monostor birtokában volt található.
  • 1493-ban II. Ulászló király a visegrádi Szent András bencés apátság maróti birtokait a pálosoknak adományozza. Marót a pálosoké maradt egészen 1786-ig, a rend feloszlatásáig.
  • A törökök alatt Marótot is az elpusztult települések között tartották számon, csak itt-ott maradt egy-két lakosa.
  • 1570-ben a török adóösszeíráskor – az Alsó- és Felsőmarótra osztott településen – Alsó-Maróton (Kis-Marót) csak 2, Felső-Maróton pedig csak 15 házat találtak.
  • 1580-ban a – török elől Felvidékre menekült – pálosok maróti birtokaikat Ghymesi Forgách Simonnak és Imrének adják bérbe.
  • 1514-ben, a 15-éves háború idején Marót is elpusztult, és sokáig néptelen maradt.
  • 1613-ban az adóösszeíráskor a településen csak egy egész, és háromnegyed portát vettek számba.
  • 1647-ben a török adóösszeíráskor – Marót lakosai kétfelé, a töröknek is adóztak – is csak 3 és fél portát vettek számba.
  • 1685-ben Esztergom ostromakor a falu újból elpusztult, de hamarossan újranépesült.
  • 1688-ban I. Lipót király megerősíti a pálosokat maróti birtokaikban.
  • 1696-ban végzett összeírásban Maróton 8 egésztelkes jobbágy és 5 zsellér szerepelt.
  • 1700-ban gróf Stemberg Ernő szerette volna megszerezni a falut, de a pálosok tiltakoztak ellene.
  • A Rákóczi-szabadságharc alatt a Maróton és környékén átvonuló hadak, s csatározások következtében a falu ismét pusztává vált, de a pálosok Felvidékről, Nyitra vármegye területéről való magyarokat és szlovákokat telepítettek a faluba.


    Látnivalók:

    Dobozy-szobor
    Dobozy Mihály református lelkész története hosszú ideig Pilismaróthoz kötődött. Bár az újabb vélemények szerint a tragikus eset Pusztamaróton történt, Dobozy emlékét ma is szobor őrzi a maróti főtéren.

    A Székely Bertalan által is megfestett történet szerint Dobozy a török elől menekülve hitvese és maga végső menedékét a halálban találta meg. Előbb tőrrel megölte feleségét, hogy ne kerüljön a török martalócok kezére, majd addig verekedett az ellenséggel, amíg halálos sebet kapott.

    Forrás: www.dunakanyar.hu
    Mai település
    Pilismarót a Visegrádi-hegységhez tartozó Maróti-hegyek keleti lábánál, a Dunától mintegy 2,5 kilométerre elhelyezkedő dunakanyari település. Jól megközelíthető a Budapestet Esztergommal összekötő 11-es számú főúton, amely átszeli települést. A községet egész éven át kompjárat köti össze a túlparti Szobbal, nyáron és szezonálisan személyszállító kishajóval lehet átkelni Zebegénybe. Lakossága: 1986 fő, területe: 4462 ha.

    Története
    A település története az őskorig nyúlik vissza: határában mintegy negyven helyen kerültek elő értékes leletek, de legjelentősebb a római kori leletanyaga. A község helyén fekvő egykori települést Ad Herculemnek hívták és nagy kolóniának számított, komoly erőddel, őrtornyokkal.

    A honfoglalásig szlávok és morvák laktak ezen a területen. A marót szó a magyarok morva neve. Morva nemzetiségű volt Szvatopluk fejedelem is, akitől - a monda szerint - a magyarok egy fehér lóért, egy aranynyeregért és egy aranyfékért megvásárolták maguknak az országot.

    A község későbbi története több helyütt összefonódik a szerzetesrendek történetével. IV. Béla király a bencéseknek adta, később Zsigmond az esztergomi prépostságnak adományozta, majd 1493-tól - egészen a rend eltörléséig - a pálosok birtokában volt, majd a helyi vallásalap tulajdona lett. A török hódoltság idején sokat károsodott községben a későbbiekben református magyarok és felvidéki szlovákok telepedtek meg. A korábban elterjedt szőlőművelés helyét a filoxéravész után a különböző gyümölcsfélék és szelídgesztenyék termesztése foglalta el.

    Itt található a Duna jobb partjának egyik legjobb szabadstrandja. Nem véletlen, hogy az 1930-as évektől a pilismaróti partszakaszt a Duna ezüstpartjának, vagyis "lidójának" nevezték, és üdülőtelepet is építettek ide. Nyaranta írók, más művészek és rendszeres nyaralók töltik itt az idejüket.

    A környék jó része a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik, gyönyörű kirándulóhelyek közelíthetők meg a faluból. Tavasszal és ősszel a természeti szépségekben gazdag erdők. Pilismarót jelentős értékei még a források (pl. Hoffmann-forrás) és sziklái (Hamvas-kő).

    A vadban bővelkedő erdők sok vadászt vonzanak, és a néhány éve kialakított, mintegy 100 hektár vízfelületű öblözet kínál jó halfogási lehetőséget.

    A lovas sportot kedvelők figyelmébe ajánljuk a településtől 2 km-re lévő basaharci, illetve a 4 km-re lévő visegrádi lovarda által nyújtott szolgáltatásokat (lovasiskola, lovastúra).

    Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastlyok.hu  * Start  *