Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2006-2017. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Kapcsolat:

e-mail

A portál magán portál, magán véleményt tartalmaz!
Jogi nyilatkozat


Látogatottsági statisztikák
www.kastélyok.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Bakonybél, bencések, béke. Szent Mauríciusz Monostor.



Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)


Kastélyok Magyarországon

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 2528



Pilismarót nevezetességei

Kategória Utazás

Kép album megtekintése

Cím 2028 Pilismarót, Rákóczy Ferenc u. 15.
GPS koordináta N 47.783173,E 18.878460
Régiół Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom

Internet:

e-mail:

Telefon:

33/508-170

Megjegyzés:

Külső Fő-LINK (Facebook oldal itt nézhető meg)
Összeállította Ă©s fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2008-08-27 - Látogatás dátuma: 2008-06-10 - Utolsó módosítás: 2011-06-05



A település már ősidők óta lakott hely volt, amit az itt talált sok régészeti lelet is tanúsít. Itt a község helyén állt az egykori római település Ad Herculem.

Marót nevét 1138-ban említik először II. Béla király oklevelében, ekkor Marouth alakban írták.
A település már ősidők óta lakott hely volt, amit az itt talált sok régészeti lelet is tanúsít. Itt a község helyén állt az egykori római település Ad Herculem.

  • A Tatárjárás alatt – a környező településekkel együtt – Marót is pusztává lett.
  • 1260-ban Mária királyné a települést a visegrádi Szent András bencés monostornak adományozta.
  • 1278-ban IV. László király a monostor adományozó oklevelét átíratta, és megerősítette.
  • 1391-ben Zsigmond király a maróti birtokot elvette a bencések-től és az esztergomi Szent István prépostságnak adományozta.
  • 1398-ban viszont már újból a visegrádi Szent András monostor birtokában volt található.
  • 1493-ban II. Ulászló király a visegrádi Szent András bencés apátság maróti birtokait a pálosoknak adományozza. Marót a pálosoké maradt egészen 1786-ig, a rend feloszlatásáig.
  • A törökök alatt Marótot is az elpusztult települések között tartották számon, csak itt-ott maradt egy-két lakosa.
  • 1570-ben a török adóösszeíráskor – az Alsó- és Felsőmarótra osztott településen – Alsó-Maróton (Kis-Marót) csak 2, Felső-Maróton pedig csak 15 házat találtak.
  • 1580-ban a – török elől Felvidékre menekült – pálosok maróti birtokaikat Ghymesi Forgách Simonnak és Imrének adják bérbe.
  • 1514-ben, a 15-éves háború idején Marót is elpusztult, és sokáig néptelen maradt.
  • 1613-ban az adóösszeíráskor a településen csak egy egész, és háromnegyed portát vettek számba.
  • 1647-ben a török adóösszeíráskor – Marót lakosai kétfelé, a töröknek is adóztak – is csak 3 és fél portát vettek számba.
  • 1685-ben Esztergom ostromakor a falu újból elpusztult, de hamarossan újranépesült.
  • 1688-ban I. Lipót király megerősíti a pálosokat maróti birtokaikban.
  • 1696-ban végzett összeírásban Maróton 8 egésztelkes jobbágy és 5 zsellér szerepelt.
  • 1700-ban gróf Stemberg Ernő szerette volna megszerezni a falut, de a pálosok tiltakoztak ellene.
  • A Rákóczi-szabadságharc alatt a Maróton és környékén átvonuló hadak, s csatározások következtében a falu ismét pusztává vált, de a pálosok Felvidékről, Nyitra vármegye területéről való magyarokat és szlovákokat telepítettek a faluba.


    Látnivalók:

    Dobozy-szobor
    Dobozy Mihály református lelkész története hosszú ideig Pilismaróthoz kötődött. Bár az újabb vélemények szerint a tragikus eset Pusztamaróton történt, Dobozy emlékét ma is szobor őrzi a maróti főtéren.

    A Székely Bertalan által is megfestett történet szerint Dobozy a török elől menekülve hitvese és maga végső menedékét a halálban találta meg. Előbb tőrrel megölte feleségét, hogy ne kerüljön a török martalócok kezére, majd addig verekedett az ellenséggel, amíg halálos sebet kapott.

    Forrás: www.dunakanyar.hu
    Mai település
    Pilismarót a Visegrádi-hegységhez tartozó Maróti-hegyek keleti lábánál, a Dunától mintegy 2,5 kilométerre elhelyezkedő dunakanyari település. Jól megközelíthető a Budapestet Esztergommal összekötő 11-es számú főúton, amely átszeli települést. A községet egész éven át kompjárat köti össze a túlparti Szobbal, nyáron és szezonálisan személyszállító kishajóval lehet átkelni Zebegénybe. Lakossága: 1986 fő, területe: 4462 ha.

    Története
    A település története az őskorig nyúlik vissza: határában mintegy negyven helyen kerültek elő értékes leletek, de legjelentősebb a római kori leletanyaga. A község helyén fekvő egykori települést Ad Herculemnek hívták és nagy kolóniának számított, komoly erőddel, őrtornyokkal.

    A honfoglalásig szlávok és morvák laktak ezen a területen. A marót szó a magyarok morva neve. Morva nemzetiségű volt Szvatopluk fejedelem is, akitől - a monda szerint - a magyarok egy fehér lóért, egy aranynyeregért és egy aranyfékért megvásárolták maguknak az országot.

    A község későbbi története több helyütt összefonódik a szerzetesrendek történetével. IV. Béla király a bencéseknek adta, később Zsigmond az esztergomi prépostságnak adományozta, majd 1493-tól - egészen a rend eltörléséig - a pálosok birtokában volt, majd a helyi vallásalap tulajdona lett. A török hódoltság idején sokat károsodott községben a későbbiekben református magyarok és felvidéki szlovákok telepedtek meg. A korábban elterjedt szőlőművelés helyét a filoxéravész után a különböző gyümölcsfélék és szelídgesztenyék termesztése foglalta el.

    Itt található a Duna jobb partjának egyik legjobb szabadstrandja. Nem véletlen, hogy az 1930-as évektől a pilismaróti partszakaszt a Duna ezüstpartjának, vagyis "lidójának" nevezték, és üdülőtelepet is építettek ide. Nyaranta írók, más művészek és rendszeres nyaralók töltik itt az idejüket.

    A környék jó része a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik, gyönyörű kirándulóhelyek közelíthetők meg a faluból. Tavasszal és ősszel a természeti szépségekben gazdag erdők. Pilismarót jelentős értékei még a források (pl. Hoffmann-forrás) és sziklái (Hamvas-kő).

    A vadban bővelkedő erdők sok vadászt vonzanak, és a néhány éve kialakított, mintegy 100 hektár vízfelületű öblözet kínál jó halfogási lehetőséget.

    A lovas sportot kedvelők figyelmébe ajánljuk a településtől 2 km-re lévő basaharci, illetve a 4 km-re lévő visegrádi lovarda által nyújtott szolgáltatásokat (lovasiskola, lovastúra).

    Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastlyok.hu  * Start  *