|
A római birodalom természetes határa a Duna volt. A III-IV. században ezt őrző római katonák táborának alapfalai ma is láthatók a Rákóczi út fölé magasodó Kis-hegyen.
Forrás: http://www.ripapannonica.hu/magyar/kulturalis.php?id=18
CASTRA AD HERCULEM - Pilismarót
A késÅ‘i római erÅ‘döt egy ovális hegytetÅ‘n épÃtették fel (Kis-hegy) a Dunától 2 kilométerrel délre a mai Pilismarót délkeleti részén.
Fröhlich Róbert azonosÃtotta a romokat Castra ad Herculem erÅ‘djével. Az Itinerarium Antonini szerint az erÅ‘d Cirpi-tÅ‘l 12, Solva-tól 9 római mérföldre feküdt. Fröhlich 1893-ban végzett terepbejárása során felmérte az erÅ‘d hozzávetÅ‘leges alaprajzát is. Finály Gábor 1906-ban végzett részleges feltárása során megtalálta az erÅ‘d keleti és déli falát tornyaikkal együtt, valamint az erÅ‘d belsejében további három épületet is sikerült azonosÃtania.
Az erÅ‘d szabálytalan alakú alaprajza a hegytetÅ‘ körvonalához igazodott. A castellum 340 m hosszúságban terült el a hegytetÅ‘n, szélessége a nyugati oldalon 130 méter, mÃg a keleti oldalon csak 31 m volt. Az 1,8 méter vastag falai még a tizenkilencedik század végén is közel 2-3 m magasságban álltak. A keleti fal épÃtésével egyidejúleg két U alakú tornyot is emeltek az erÅ‘d épÃtÅ‘i. A déli oldalon talált hat félkör alakú torony a Valentinianus kori újjáépÃtés eredménye lehet.
Három épületet - egy horreumot és két kisebb alapterületű, északi oldalukon apszissal rendelkezÅ‘ épületet - is felfedeztek az erÅ‘d északi részében. A horreum 33x27 m alapterületű, falai 1,16 m szélesek voltak. Az épület belsejében négy sorban, soronként hat pillért helyeztek el. Közülük hármat az épület északkeleti sarkában egy fazekas égetÅ‘kemence épÃtése miatt eltávolÃtottak. A késÅ‘bbi újjáépÃtések során a raktárhoz közelebb esÅ‘ apszisos (szentéllyel rendelkezÅ‘) épületet három fallal kapcsolták össze ca raktár épületéhez.
Az erÅ‘döt Diocletianus uralkodása alatt, i.sz. 294-297 között épÃtették. A Notitia Dignitatum szerint az erÅ‘dben az equites Dalmatae és az auxilia Herculensia csapatai állomásoztak. Az elÅ‘került érmék és bélyeges téglák szerint az erÅ‘döt a negyedik században Valentinianus alatt újjáépÃtették. A falu északnyugati területén találtak egy Marsnak szentelt oltár-követ is, melyet az equites Dalmatae katonái állÃtottak.
Az erÅ‘dhöz tartozó temetÅ‘t attól északkeletre lévÅ‘ löszhegyen találták meg a falu közelében. Jelenleg 70-80 sÃrt tártak már fel. A sÃrokban talált mellékletek alapján arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy a temetÅ‘ egészen az ötödik század elejéig használatban volt, sÅ‘t , késÅ‘bb a betelepülÅ‘ avarok is ide temetkeztek. Néhány késÅ‘i római sÃrt találtak még az erÅ‘dtÅ‘l keletre és nyugati irányban is.
(Forrás: The Roman army in Pannonia - Merczi Mónika)
2008.06.10-én a Polgármesteri Hivatal adott heylet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság, Régészeti Műemlékhelyek Szakbizottság "A pilismaróti késői római erőd jelene és jövője" szakmai konferenciának.
A szakbizottság elnöke Dr. Visy Zsolt vezette a bizottsági konfrenciát.
Tájékoztatta a jelenlévÅ‘ket arról, hogy a LIMES magyarországi szakaszát a Világörökség részeként 500 km hosszban, 200 helyszÃnnel nevezik, a pályázat összeállÃtása folyamatban van.
A konferencián bemutatásra kerültek a 2001-tÅ‘l folyó vizsgálatok eredményei, és a feltárás és helyreállÃtás lehetÅ‘ségei, melyhez a pilismaróti önkormányzat is tevÅ‘legesen szeretne hozzájárulni.
Benkovics László polgármester ismertette a település önkormányzatának idegenforgalmi fejlesztési terét, majd a megtekintésre került az erÅ‘d helyszÃne, a polgármester úr bemutatta a Dunán tervezett vizi elképzeléseket a meghiusúlt Nagymaros-Pilismarót vÃzlépcsÅ‘ helyszÃnének felhasználásával. Külsõ hivatkozások:
|
