|
Cserépfalu a "Bükkalja Gyöngyszeme" ahol mintegy húsz összkomfortos három és négy napraforgós falusi szálláshely várja a kis falunkba látogató vendégeket.
A fejlécben megadott GPS koordinátán jó parkolási lehetőség található, a barlanglakás GPS koordinátái:
47.931341 , 20.559411
A 3-as útról lekanyarodva, vagy Eger felől érkezve is Bogácson át jutunk a településre. Vezet egy út a hegyeken át, Répáshutáról is.
A település története:
1196-ban említik először a települést, Cheryp néven. A 13. századtól kezdve az egri püspökség birtoka volt.
A falu lakossága egész történelme folyamán szőlő-, gyümölcstermesztéssel, mészégetéssel foglalkozott. Pincesorok veszik körül, melyekben a múltban nemcsak bort tároltak, hanem a II. világháború idején menedéket is nyújtottak a falu népének.
A Hór - völgye kapujában található Cserépfalu már évszázadok óta lakott település. A falu – 1248-ból származó első okleveles említése alapján – 1998-ban ünnepelte fennállásának 750. évfordulóját, jóllehet története a XII. század elejéig nyomon követhető.
Alapítója egy délvidéki származású birtokos, Crispinus (Csrepinus) lehetett, s a község nevét is tőle örökölte. A XIII. század elején már Katapán egri püspök tulajdona lett, akinek a halálával a birtok a püspökségre szállt. Az egri püspökség tulajdonosi jogát előbb II. András, majd IV. Béla, s végül 1326-ban Károly Róbert is megerősítette, jóllehet Nagy Lajostól (vagy Károly Róberttől) már királyi (királynéi) birtokként tartják számon. Árpád-kori templomáról 1332-ben kelt okiratban olvashatunk először.
A falu megtartó ereje a rendszerváltás után néhány évvel ismét növekedni kezdett. Ennek kézzelfogható jelei a nagy volumenű infrastrukturális fejlesztések (vezetékes víz, szennyvízcsatorna hálózat és gázvezeték kiépítése) és a vállalkozói kedv megélénkülése (pl.: falusi turizmusba számos család bekapcsolódott). Ennek nyomán nőtt a faluba költözők száma. Az üresen álló házak iránti kereslet megnövekedése azonban elsősorban a rekreációs célokat szolgáló „hétvégi házak” elszaporodásával hozható kapcsolatba.
A falu házainak jelentős része korábban barlanglakás volt, az udvarokat, a lakó- és gazdasági helyiségeket riolittufába vájták. Néhány jellegzetes tufába faragott portát a falu szélén ma is láthatunk. A cserépfalui fafaragók még a II. világháború előtt is híresek voltak.
A Berezd-tetőn álló kilátótól délre, a hegy oldalába faragták a Kisamerika néven emlegetett barlanglakásokat. Különös nevét a reformátusok ragasztották rá gúnyból, utalva arra, hogy amíg a falu gazdagabb lakói a világgazdasági válság idején Amerikába vándoroltak ki, addig a szegények csak Kisamerikáig jutottak.
Külsõ hivatkozások:
|
