|
Az anyag összeállÃtásában társszerzÅ‘m volt: Nagy Zsolt Imre
Orosházát a 18. században evangélikus családok népesÃtették be. Az elsÅ‘ reformátusok HódmezÅ‘vásárhelyrÅ‘l érkeztek, és sokáig a helybéli evangélikus gyülekezeten belül élték meg vallásukat. KésÅ‘bb a mezÅ‘sámsoni gyülekezet szórványa lett Orosháza. A város a 19. században telket adományozott nekik, hogy saját imaházat épÃthessenek, ennek alapkövét 1861-ben helyezték el, az egyházközség már két évvel korábban megalakult. A századforduló táján született meg a gyüleket tagjaiban a vágy, hogy saját templomuk legyen. A ma is álló templom tervei Süle Páltól és fiától származnak. Az alapkövet 1914 áprilisán tették le, felszentelték 1917 decemberében. 1931-ben a templom alá sÃrbolt épült.
A kiváló arányokkal rendelkezÅ‘ templom neogótikus stÃlusú. KülsÅ‘ és belsÅ‘ megjelenésére egyaránt a karcsúság jellemzÅ‘. Homlokzat elÅ‘tti, 36 méter magas tornya mellett egy-egy lépcsÅ‘torony áll. Ablakai és ajtaja csúcsÃvesek. Az észak-déli tengelyű fÅ‘hajót egy kelet-nyugati fekvésű kereszthajó metszi. A kereszthajó két vége, illetve az északi oldalon lévÅ‘ apszis a nyolcszög három oldalával záródik. Belsejét csúcsÃves dongaboltozat fedi, a két hajó keresztezÅ‘désénél a négy sarkon karcsú, jón fejezetű pillérkötegek emelkednek. A fÅ‘hajó 18 méter széles és 22 méter hosszú. Orgonáját a II. világháború után eladták.
Külsõ hivatkozások:
|
