|
Szent István megalapÃtotta az egri püspökséget – mely 1009-ben már fennállott – a ,,gazdasági alapok” biztosÃtására tÃz falut, köztük Hejcét (Hécze) adományozta a püspökségnek. Az egyház jelenléte attól kezdve napjainkig kimutatható.
Szent István uralkodásától egészen 1804-ig, Hejce az egri püspökség ősi birtokai közé tartozott. A község katolikus temploma, a nyolcszög három oldalával záruló gótikus szentélyével, körülötte lőréses erődfallal a XV. század közepén épülhetett, erősségül a huszita támadásokkal szemben.
Ezt a középkori gótikus templomot Eszterházy Károly püspök az 1770-es évek végén copfstÃlusban átépÃttette. Ekkor kapta jelenlegi formáját. Gótikus ablakait kiszedték, s új tornyot épÃtettek a templomtesthez.
A barokk-copf stÃlusú torony, homlokzat és belsÅ‘ kórusrész nem csökkenti a késÅ‘ gótika épségben megmaradt alkotásának értékét, e falusi összehasonlÃtásban remekműnek számÃtó ékszer vonzerejét.
Sajnáljuk a gótikus ablakokat, melyeket félkörÃvesre nagyobbÃtottak, de Ãgy is élmény a szép hálóboltozatú hajó és a nagy szentély látványa. A hagyomány szerint a templomhajó alatt altemplom húzódik.
Képzeletünk meglódul, amikor megtudjuk, hogy a szentély alatt kripta van, ami nemcsak temetkezési helyül szolgált, hanem minden bizonnyal ide rejtették a templom és a falu kincseit a török portyázások idején.
A templom kegytárgyai védett műkincsek.
Külsõ hivatkozások:
|
