Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2013. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Látogatottsági statisztikák
www.kastelyok-utazas.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

(LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás * DataProg - Egresi János vállalkozó
LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás


Kirándulási helyszínek színes grafikákon!
Kirándulási helyszínek színes grafikákon!


500 000 légifotó Magyarországról!
500 000 légifotó Magyarországról!

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 1609

Királyi Palota - Magyar Nemzeti Múzeum - Mátyás Király Múzeuma

Kategória Palota , Múzeum

Kép album megtekintése

Cím 2025 Visegrád, Fő utca 23.
GPS koordináta N 47.791780,E 18.973040
Régió Pest
Megye Pest

Internet

http://www.visegradmuzeum.hu/

e-mail

info@visegradmuzeum.hu

Telefon

26/597 010

Megjegyzés

Összeállította és fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2008-10-21 - Látogatás dátuma: 2008-10-19 - Utolsó módosítás: 2015-10-13



A palota előzménye Károly Róbert városi háza volt. Komoly palotává csak I. Lajos fejlesztette uralkodása első felében. A romjaiban ma is álló épületeket még szintén I. Lajos kezdte meg építeni élete végén de már csak utódai: Mária és Zsigmond fejezték be a XIV. század végén. A XV. század első évtizedéig, míg Zsigmond az udvarát Budára nem költöztette, a visegrádi királyi palota maradt a magyar uralkodók hivatalos székhelye.

A XV. században háttérbe szorult palotát csak Mátyás állítatta helyre a XV. század végén. Ettől kezdve, az 1544-es török hódításig a magyar királyok vidéki rezidenciája volt. A török időkben rommá vált épületet a XVIII. század közepén lebontották. 1934 óta folyó feltárása és helyreállítása során maradványait múzeummá alakították.

Királyi Palota fő részei:

  • Az alsó udvar

  • Mivel a palota a hegyoldalba épült, alépítménye magasan az alsó fogadóudvar fölé emelkedik. Ezt az adottságot kihasználva a déli szárny alatt alakították ki a palota présházát és nagy borospincéjét.
  • Az Oroszlános-udvar
    A második emelet egykor a királyné lakosztálya volt fürdőszobával és virágoskerttel (a Struccos-kút, a Fürdő, az Oroszlános kút).

  • A díszudvar
    A palota földszintjén a hivatali helyiségek, és a királyi háznép legelőkelőbb tagjainak szállásai kaptak helyet. Ezen a szinten volt a király magánkertje is (a Herkules kút másolatban és eredetiben, a Felső kert, a Keringő).

  • A loggia
    A palota első emelete volt a legelőkelőbb szint. Itt helyezkedett el a királyi lakosztály, a királyi magánkonyha, Mátyás korában pedig itt alakították ki a trónörökös herceg lakrészét is (a Konyha, a Lépcső)


Viktorin József visegrádi plébános 1870-ben, Eötvös József kultuszminiszterhez írott levelében vetette fel először egy visegrádi „régiségtár” tervét, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum „fiókja”-ként Korvin Mátyás régiségtára néven a visegrádi Salamon-toronyban kívánt volna berendezni.

A gyorsan gyarapodó gyűjtemény 1938-ban megkapta a királyi vadászkastély (Fő u. 41-43.) épületének egy részét is.

A vadászkastély épületében 1950-ben állandó kiállítást nyitottak. 1953-ban a gyűjtőhely, Mátyás Király Múzeum néven múzeummá vált, vezetője Héjj Miklós lett, 1955-ig mint megbízott vezető, 1955-1983 között igazgató. 1963-tól az intézmény formálisan is a Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozik.

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastelyok-utazas.hu  * Start  *