Visegrád elsÅ‘ vára a Sibrik-dombon épült fel, de a tatárjárás alatt elpusztult. Az invázió utáni várépÃtési mozgalom egyik elsÅ‘ eredménye volt az új visegrádi vár, mely IV. Béla feleségének, Laszkarisz Mária bizánci császárlánynak a hozományából készült el. A késÅ‘bbi korokban fÅ‘ként a fÅ‘várost ide helyezÅ‘ Károly Róbert király bÅ‘vÃtette a várat, de Luxemburgi Zsigmond idején is épültek újabb falövezetek. Az utolsó nagyobb átalakÃtást Hunyadi Mátyás végezte Visegrádon. A vár, ahol az évszázadok során több alkalommal is Å‘rizték a szent koronát (Kottaner Jánosné innen rabolta el Erzsébet királyné megbÃzásából 1440-ben), ma több érdekes kiállÃtásnak is helyet biztosÃt. Megismerkedhetünk a vár történetével, megtekinthetjük az erÅ‘drendszer rekonsruált makettjét, és a korona történetét is bemutatják a múzeumban. Az egykori ellátó épületekben középkori kÃnzóeszközöket bemutató panoptikum található, az egykori palotaszárnyakban pedig vadászati és gazdálkodási kiállÃtás tekinthetÅ‘ meg. A fellegvár közvetlen környezete is több látnivalót kÃnál, az Å‘smagyar sátortól a minigolfig, az Ãjászattól a vadasparkig. Külsõ hivatkozások:
|