A képalbumban lévÅ‘ képeket Légány Csaba készÃtette.
A város legfÅ‘bb nevezetessége a XIV. századi eredetű, de a XV-XVI. században négy saroktornyos várrá kiépÃtett erÅ‘dÃtmény. Ma múzeumok otthona, itt látható Közép-Európa egyetlen vegyészeti kiállÃtása is.
A XIV. századi gótikus palotára épült a XV-XVI. században a négyzetes alaprajzú, négy saroktornyos vár. Egyes részeit az idÅ‘k során többször átépÃtették, Ãgy több stÃlus nyomai látszanak rajta, az egykori palotában megmaradtak az eredeti gótikus falképek. Két tornyát 1845-ben lebontották, Ãgy a mai épületnek csak az a két tornya van, melyek a homlokzattal a város jelképévé váltak.
A hagyomány szerint Mátyás király is járt itt az Újlaky család vendégeként. Tulajdonosairól Újlaky-várnak nevezik, de gyakran emlÃtik a török kor hÃres várvédÅ‘ kapitánya nevérÅ‘l Thury-várnak is. A vár ugyanis a török idÅ‘kben fontos végvár volt, Thury György hÅ‘stetteit több mű örökÃti meg, köztük ZrÃnyi Miklós is a Szigeti veszedelemben.
A várépület eddigi helyreállÃtását elsÅ‘sorban a Nehézipari (Ipari) Minisztérium és a vegyipari vállalatok, továbbá Várpalota város anyagi támogatása tette lehetÅ‘vé. A további helyreállÃtások jelenleg is folyamatban vannak. IdÅ‘közben (1990) a Thury-várat a Nemzeti Örökség részének nyilvánÃtották.
A váron belül kőtar és a frissen feltárt középkori >> lovagterem + kápolna freskótöredékekkel, a lovagteremben előkerült világi vadászjelenet ritkaságszámba megy. >> A freskók csak a Kulturális Örökség Napjaikeretében voltak lathatók (2008.10.21-22).
A kémia és vegyipar emlékeinek szemléletes bemutatása a műszaki múzeumok egyik legnehezebb feladata. Az alkimisták egykori eszközei az idÅ‘k folyamán legnagyobbrészt megsemmisültek. A tudományos kémia kezdeti művelÅ‘i pedig már olyan elvont fogalmakkal dolgoztak, amelyek megjelenÃtése komoly próba elé állÃtja a muzeológust. Nem könnyebb a korszerű vegyipar bemutatása sem, hiszen a kémiai folyamatok olyan, kÃvülrÅ‘l nem látványos, hatalmas méretű berendezésekben mennek végbe, amelyeknek csak a fényképfelvételei állÃthatók ki.
A Magyar Vegyészeti Múzeumot a Nehézipari Minisztérium alapÃtotta. Szervezése 1961-ben kezdÅ‘dött meg és működési engedélyét - országos gyűjtÅ‘körrel - már 1963-ban megadta a MűvelÅ‘désügyi Minisztérium. 1991. január 1-jétÅ‘l pedig alapÃtványi múzeumként működik, melynek feladatául vegyiparunk fejlÅ‘déstörténetének kutatását, emlékeinek megÅ‘rzését, tudományos feldolgozását és közkinccsé tételét jelölték meg, valamint a kiemelkedÅ‘ magyar kémikusok munkásságának és a kémiaoktatás történetének bemutatását.
Külsõ hivatkozások:
|