|
A képalbumban lévő képeket Légány Csaba készítette.
A város legfőbb nevezetessége a XIV. századi eredetű, de a XV-XVI. században négy saroktornyos várrá kiépített erődítmény. Ma múzeumok otthona, itt látható Közép-Európa egyetlen vegyészeti kiállítása is.
A XIV. századi gótikus palotára épült a XV-XVI. században a négyzetes alaprajzú, négy saroktornyos vár. Egyes részeit az idők során többször átépítették, így több stílus nyomai látszanak rajta, az egykori palotában megmaradtak az eredeti gótikus falképek. Két tornyát 1845-ben lebontották, így a mai épületnek csak az a két tornya van, melyek a homlokzattal a város jelképévé váltak.
A hagyomány szerint Mátyás király is járt itt az Újlaky család vendégeként. Tulajdonosairól Újlaky-várnak nevezik, de gyakran említik a török kor híres várvédő kapitánya nevéről Thury-várnak is. A vár ugyanis a török időkben fontos végvár volt, Thury György hőstetteit több mű örökíti meg, köztük Zrínyi Miklós is a Szigeti veszedelemben.
A várépület eddigi helyreállítását elsősorban a Nehézipari (Ipari) Minisztérium és a vegyipari vállalatok, továbbá Várpalota város anyagi támogatása tette lehetővé. A további helyreállítások jelenleg is folyamatban vannak. Időközben (1990) a Thury-várat a Nemzeti Örökség részének nyilvánították.
A váron belül kőtar és a frissen feltárt középkori
>> lovagterem + kápolna freskótöredékekkel, a lovagteremben előkerült világi vadászjelenet ritkaságszámba megy.
>> A freskók csak a Kulturális Örökség Napjaikeretében voltak lathatók (2008.10.21-22).
A kémia és vegyipar emlékeinek szemléletes bemutatása a műszaki múzeumok egyik legnehezebb feladata. Az alkimisták egykori eszközei az idők folyamán legnagyobbrészt megsemmisültek. A tudományos kémia kezdeti művelői pedig már olyan elvont fogalmakkal dolgoztak, amelyek megjelenítése komoly próba elé állítja a muzeológust. Nem könnyebb a korszerű vegyipar bemutatása sem, hiszen a kémiai folyamatok olyan, kívülről nem látványos, hatalmas méretű berendezésekben mennek végbe, amelyeknek csak a fényképfelvételei állíthatók ki.
A Magyar Vegyészeti Múzeumot a Nehézipari Minisztérium alapította. Szervezése 1961-ben kezdődött meg és működési engedélyét - országos gyűjtőkörrel - már 1963-ban megadta a Művelődésügyi Minisztérium. 1991. január 1-jétől pedig alapítványi múzeumként működik, melynek feladatául vegyiparunk fejlődéstörténetének kutatását, emlékeinek megőrzését, tudományos feldolgozását és közkinccsé tételét jelölték meg, valamint a kiemelkedő magyar kémikusok munkásságának és a kémiaoktatás történetének bemutatását.
Külsõ hivatkozások:
|
