|
A Múzeumnak helyt adó épület
1926-1928 közt épült neoempire stílusban Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei szerint a Pap tava helyén létesített botanikus kert helyén. Az épületdíszítő szobrok Medgyessy Ferenc alkotásai, négy allegorikus szobor a múzeumi tevékenységgel összefüggésben, a Régészet, a Tudomány, a Művészet és a Néprajz szimbólumai. A Déri téren három Medgyesi, s egy Debreczeny Tivadar szobor található. Medgyesi köztéri szobrai a téren: Debreceni Vénus, Táncosnő, Móricz Zsigmond ülő alakja. Debreczenytől a Merengő c. női aktszobor díszíti a teret.
A Múzeum Története
Löfkovics Artúr ékszerész-műgyűjtő adományából alakult meg a Városi múzeum 1902-ben. A múzeum fejlesztésében különösen kiemelkedő szerepe volt Zoltai Lajosnak (1905-1929), Ecsedi István etnográfusnak (1912-1929) és Sőregi János történésznek 1936-1950-ig.
A Városi Múzeum gyűjteményének gyarapodását 1920-ban Déri Frigyes (1852-1824) bécsi selyemgyáros hatalmas kollekciójának (iparművészeti, művészeti, népművészeti, kelet-ázsiai és numizmatikai anyagok)[1] adománya lendítette fel, még ebben az évtizedben, 1920-as évek sor is került új múzeumi épület létesítésére.
A gyűjtemény
A múzeum gyűjteménye évszázados fennállása alatt folyamatosan gyarapodott. Természettudományi gyűjteménye 3000 egyedi muzeális darabot, s 20 ezer ún. szekrénykataszterként leltározott anyagot tartalmaz. A régészeti tár 60 ezer körüli, a történeti anyag 40 ezer, a néprajzi gyűjtemény 22 ezer körüli, a képzőművészet 10 ezer, az iparművészeti anyag 20 ezer muzeális tárgyat mondhat magáénak. Külsõ hivatkozások:
|
