Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2013. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Látogatottsági statisztikák
www.kastelyok-utazas.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

(LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás * DataProg - Egresi János vállalkozó
LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás


Kirándulási helyszínek színes grafikákon!
Kirándulási helyszínek színes grafikákon!


500 000 légifotó Magyarországról!
500 000 légifotó Magyarországról!

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 2588

Draskovich várkastély - Trakoscani kastély Múzeum

Kategória Várkastély , Múzeum

Kép album megtekintése

Cím Trakoscan
GPS koordináta N 46.257820,E 15.945132
Régió
Megye

Internet

http://www.trakoscan.hr/

e-mail

dvor@trakoscan.hr

Telefon

+385(0)42 796 281

Megjegyzés

GPS koordináta az autóparkolóra mutat
Összeállította és fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2009-03-26 - Látogatás dátuma: 2009-03-23 - Utolsó módosítás: 2016-03-04



A várkastély lábánál, nagy méretű parkoló van kialakítva, innen csak gyalogosan közelíthető meg a várkastély. A várkastélyhoz vezető út széles, kényelmes feljutást biztosít kb. 15 perces séta, egy domdtetőre fel.

Nevének eredete
A hagyomány szerint a vár egy ókori erődítményről arx Thacorumról kapta a nevét, mások szerint Drachenstein lovagjairól, akik a kora középkorban ellenőrzésük alatt tartották a vidéket.


Története
A 13. században, mint megfigyelő erőd a zagorjei grófság védelme érdekében készült. Az első századokban Trakostyánt és környékét egy számunkra ismeretlen főúri család birtokolta. Először 1394-ben említik, amikor Cillei Herman kapta adományul. A vár az északnyugat-horvátországi várrendszer része és a középkoban a Ptuj felől Bednja völgyében haladó utat tartotta szemmel. 1456-ig a család kihalásáig a Cilleiek birtoka. E nemzetiség kihalása után Trakostyán is osztozott a többi vár és birtok sorsában. Birtokaik feloszlottak, többszörösen gazdát cseréltek. A vár először Vitovac János hadvezéré, majd Corvin Jánosé lett, aki Gyulay Jánosnak adta. A Gyulayak három nemzedéken át birtokolták, de 1566-ban kihaltak és a birtok a császárra szállt. I. Miksa császár szolgálataiért Draskovics Györgynek, horvát bánnak adta, a Draskovicsok többször átépítették. Amikor azonban a család többi zagorjei birtokai virágzásnak indultak a 18. században Trakostyánt elhagyták és a vár enyészetnek indult.
A 19. század közepén a főúri családok egy részében újra divatba jött a romantika, a családi hagymányok feléelsztése és a régi épületek felújítása. Ekkor Draskovics György a várat romantikus várkastéllyá építtette át és köréje díszes parkot építtetett. 1944-ben a család Ausztriába menekült és a várkastély állami tulajdon lett. 1953-ban állandó kiállítás nyílt benne.
A trianoni békeszerződésig Varasd vármegye Ivaneci járásához tartozott.

A Múzeum területén fényképezni, videózni nem szabad.

Trakoscan távol a sűrűn lakott területektől, Horvát Zagorje északnyugati részén, Macelj, Ravna gora és Strahinjcica hegységek között helyezkedik el és egyidejűleg kultúrtörténelmi emlék, de természetvédelmi terület is. Trakoscan az egyk legszebben kialakított és gondozott, gazdag növényzetű parkegyüttes, érdekes látványokkal, kilátással és hangulattal, mely az érintetlen természet páratlan élményét nyújtja, ugyanakkor ki van egészítve különböző idegenforgalmi lehetőségekkel is.

A kastély a romantikus park közepén, egy tó fölött magasodó, kúp formájú dombra épült. A XIII. században mint megfigyelő erőd a zagorjei grófság védelmére készült. Az első századokban Trakoscant és környékét egy számunkra ismeretlen főúri család birtokolta. Az első ismert tulajdonosok a Cillei grófok voltak.

Miksa király szolgálataiért a várat Juraj (György) Draskovicsnak, horvát bánnak és biborosnak ajándékozta, először személyes, majd örökösödési élvezetére. Így végül 1584-ben Trakoscan e nemzetség tulajdonába került, melyet rövid megszakitíssal sikerült megtartaniuk egészen a II. világháborúig.

Trakoscan az összes zagorjei kastély közül legjobban megőrizte az uralkodói központ és főnemesi birtok szellemét, ugyanúgy mint ahogy a horvát főnemesi kastély kinézését is. A második világháború végét elhanyagoltan, de jelentősebb károsodások nélkül és nagyobbrészt megőrzött berendezéssel várta meg. Utolsó tulajdonosa, X. Ivan (János) Draskovics családjávaI együtt a háború után, 1945-ben Ausztriába költözött. A kastély mindmáig a romantikus park és rezidenciális épitészet egytüttességét fejezi ki, amiben külön értékkel bír a megóvott, eredeti berendezés.

A múzeum berendezése 1952-től időszakonként történik és még napjainkban sincs egészen befejezve. A helyiségek közöl külön kitűnik a vitéz- és a vadászterem, a zeneszalon, Erdödy Draskovics Julianna festőnő műterme, valamint a többi helyiség gyűjteménye. Külön ki kell emelni a fegyvergyűjteményt a XV-től a XIX. századig.

Továbbá itt van a Draskovics család tagjainak és rokonaik képmásai, melyek egyedüli főúri arcképgyűjtemény képeznek három és fél észázadon keresztül. Kitűnik közöttük a nagyszámú gyermekportré és az első horvátországi nő, aki "akadémiai festő" címet szerzett, Erdődy Draskovics Julianna beilleszkedő képművészeti alkotása.

Ez rnellett ki kell emelni a XVIII. század népszerű festészetét példázó, figyelemre méltó arcképgyűjterményt, mely Draskovics tisztjeit ábrázolja, akik részt vettek a "hétéves háborúban", valamint a térség legismertebb biedermeier festője, Mihael Stroy allegorikus ciklusa "A négy kontinens".

A megőrzött bútorzat között legértékesebb gyűijtemény a XIX. századi, mely külön rendelésre készült a felújított kastély berendezésére és amelyből néhány családi címerrel van ellátva, de nem jelentéktelenek a korábbi századok jól megóvott bútordarabjai sem. Megemlítünk például néhány XVII. századi hivatali szekrényt, ágyat és ruhásszekrényt, valamint néhány rokokókori minőséges garnitúrát.

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastelyok-utazas.hu  * Start  *