|
Az épületet a Habsburg császári család emeltette az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyetlen fÅ‘rangú áldozata, a Lórév mellett kivégzett gróf Zichy Ödön emlékére. Az Ãtéletet 1848. szeptember 30-án a Görgey Artúr vezette katonai rögtönÃtélÅ‘ bÃróság hozta, s még aznap este végrehajtották. Fejér megye volt alispánját azzal vádolták, hogy összejátszott Magyarország ellenségeivel. A romantikus, neogótikus stÃlusú épületet 1858-59-ben emelték. Mivel a kivégzés helye ártér, mesterséges dombra épÃtették, s a bejárat elÅ‘tti lépcsÅ‘vel tettek még ünnepélyesebbé. A kápolna egyhajós, homlokzatán rózsaablak és huszártorony látható. A nyÃláskeretek és a támpillérek kÅ‘bÅ‘l készültek, a többi rész, a kor divatjának megfelelÅ‘en nyerstéglából. Az északi és a déli oldalakon kÅ‘keretes, nyújtott hatszöges beosztású ablakpárok figyelhetÅ‘k meg.
A belül is egységes stÃlusú kápolnát az egyszerűség jellemzi, belseje keresztboltozatos hajóból és szentélyrészbÅ‘l áll. Utóbbi boltozata háromsüveges. A sarkokon a bordák cÃmerpajzsos gyámkövekre végzÅ‘dnek.LeÃrások szerint a homlokzaton Ferenc József császár nevét lehetett olvasni latinul, belsejében pedig gótikus alakú oltáron egy életnagyságú feszület állt, Mária és Magdolna szobrai, valamint négy aranyozott gyertyatartó között. Napjainkban egy feszület az oltár központi eleme. Felszentelésére 1859. november 15-én került sor József fÅ‘herceg, sok főúr, a kiterjedt Zichy-család számos tagja valamint helybéli lakosok körében. Az épület teljes körű restaurálása 2000-ben, a magyar millennium évében fejezÅ‘dött be. A kápolnában korabeli dokumentumok, metszetek felhasználásával készült kiállÃtás tekinthetÅ‘ meg a korabeli közvéleményben nagy indulatokat kiváltó eljárásról, s a per résztvevÅ‘irÅ‘l. Külsõ hivatkozások:
|
