|
"Szívünk, lelkünk most kitárjuk
Utad Jázus Veled járjuk
Kérünk mélyen belevéssed
Szíveinkbe szenvedésed"
(Sík Sándor Egyházi Ének).
Kedves meghívást kaptam Nézsáról, amelyben Keresztút szentelés-re hívtak.
A meghívást elfogadtam, és több ezer ember jelenlététével megtartott ünnepi szentmisén az újonnan épített Keresztút megáldásra, megszentelésre került.
A szentmisét dr. Beer Miklós megyéspüspök úr mutatta be.
A szervezés kifogástalan volt, a településre beérve útbaigazító rendezők segédkeztek a gyors parkolásban. A helybéliek vendégülátásról gondoskodtak (étel, ital), a hangosítás kifogástalan volt.
Délután kulturális programokra került sor, ahol kicsik-nagyok megtalálták a kedvükre valót.
Forrás: http://kefas-pasztor.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=492055
A keresztút
A keresztút az egyik legismertebb keresztény ájtatossági forma. Mai formájában 14 stációból (vagy állomásból) áll, amelyek Krisztus végső szenvedését jelképezik. Minden stációnál a kegyeletet végző hívő az Úr szenvedésén elmélkedik. A keresztútjárás a szentföldi zarándoklatokat eleveníti föl, amelyek során a zarándokok Krisztus szenvedésének helyeit keresték föl. Most nagyböjtben különösen ajánlott az imádságnak ez az ősi formája közösségben és egyénileg egyaránt.
A keresztút állomásai sorrendben:
1. Jézust halálra ítélik
2. Jézus vállára veszi a keresztet
3. Jézus először esik el a kereszt súlya alatt
4. Jézus találkozik anyjával
5. Cirenei Simon segít Jézusnak a keresztet hordozni
6. Veronika kendőjét nyújtja Jézusnak
7. Jézus másodszor esik el a kereszttel
8. Jézus találkozik a síró asszonyokkal
9. Jézus harmadszor esik el a kereszttel
10. Jézust megfosztják ruháitól
11. Jézust keresztre szögezik
12. Jézus meghal a kereszten
13. Jézus testét leveszik a keresztről és anyja ölébe fektetik
14. Jézus szent testét sírba teszik
A keresztút eredete
A szentföldi zarándoklatok már a kereszténység első századaiban megkezdődtek .Eredete talán az a hagyomány, hogy a Boldogságos Szűz végigjárta Fia szenvedésének helyeit annak mennybemenetele után. Ezt Szent Brigittával közölte egy látomásban Krisztus passiójának tisztelete a XII., XIII. században széles körben elterjedt, miután a szentföldi kereszteslovagok hazatértük után emléktáblákat állítottak azokról a helyekről, amelyeket a harcok folyamán végigjártak. Palesztínán kívül a mai keresztúthoz hasonló, összetartozó állomásokat először Bolognában állították föl az V. században. A XV. századra a passióra emlékeztető kegyhelyek együttese már általános volt. Amikor a ferencesek 1342-ben átvették a szentföldi helyek felügyeletét, egyik céljuk azon szent helyek és Krisztus szenvedése tiszteletének elterjesztése volt. Ez a keresztútban nyert kifejezést. Általánossá vált kolostoraikban, a templomaikban, - és innen aztán világszerte elterjedt az összes plébániai templomra is. A XVIII. században a ferences Porto Mauriziói Szent Lénárd (keresztút prédikátora) olyan lelkesen terjesztette a keresztúti ájtatosságot, hogy a húsz év alatt, 572 keresztutat állított föl. Az ájtatosság módját XII. Kelemen pápa egységesítette 1731-ben
Külsõ hivatkozások:
|
