|
A település megközelÃthetÅ‘ NyÃregyháza felÅ‘l a 41-es, majd a 49-es, DebrecentÅ‘l a 471-es úton GyÅ‘rtelekig, innen délkeleti irányban a Csengersima felé vezetÅ‘ úton.
Jánkmajtis a Szatmári ErdÅ‘háton fekszik, a Szatmári-sÃk középsÅ‘ részén, közel a Szamoshoz.
Az 1803 lelkes település mindkét részének (Jánknak és Majtisnak is) a neve személyi eredetű.
A Jánk név a magyar János személynév -k képzÅ‘s, becézÅ‘ rövidülése, 1252-ben Janknak Ãrták a Jánkkal határos Gerecsény nevű birtokrész emlÃtésekor.
A XIV. század elején a település a Jánky-család birtoka volt.
Majtis neve szintén személynévbÅ‘l ered, származása az Ãrások szerint bizonytalan, de feltehetÅ‘en a Majtisi családból kell nevét származtatni.
1328-ban a Majtisi, és a belőle kiágazott Tarpai és Mándi családok birtokolták.
1380-ban Majtist Tymátyusnak nevezték, majd 1429-tÅ‘l Ãrták Maytisnak.
A Majtisi-családot illető részből 1476 óta a Rozsályi Kunok is birtokoltak. Ezt a részt Rozsályi Kun István a feleségére, felesége halála után pedig Toldi Miklósra és Györgyre hagyta.
A Szentháromságra szentelt római katolikus templom
Műemlék-templom Jánkmajtis község jánki részén található. Eredetileg pálos templom lehetett.
A XV. században épült a Szatmárban jellegzetes késÅ‘ gótikus stÃlusban. ÉpÃtése valószÃnűleg Jánki Lukács nagyváradi püspök nevéhez fűzÅ‘dik.
1538-ban elfoglalják a reformátusok, azonban 1751-ben Bakócz Zsigmond Schulz nevű helytartója erőszakkal visszafoglalta.
A feljegyzések szerint az 1700-as években kettős fatorony állt a templom mellett.
A templom 1980-as évek eleje óta Fehérgyarmathoz tartozik, mint fÃlia.
A templom támpilléres, torony nélküli épület oromfal nélkül, belseje viszonylag nagy, a szentély csillagboltozata érintetlenül megmaradt. Külsõ hivatkozások:
|
