|
A település megközelíthető Nyíregyháza felől a 41-es, majd a 49-es, Debrecentől a 471-es úton Győrtelekig, innen délkeleti irányban a Csengersima felé vezető úton.
Jánkmajtis a Szatmári Erdőháton fekszik, a Szatmári-sík középső részén, közel a Szamoshoz.
Az 1803 lelkes település mindkét részének (Jánknak és Majtisnak is) a neve személyi eredetű.
A Jánk név a magyar János személynév -k képzős, becéző rövidülése, 1252-ben Janknak írták a Jánkkal határos Gerecsény nevű birtokrész említésekor.
A XIV. század elején a település a Jánky-család birtoka volt.
Majtis neve szintén személynévből ered, származása az írások szerint bizonytalan, de feltehetően a Majtisi családból kell nevét származtatni.
1328-ban a Majtisi, és a belőle kiágazott Tarpai és Mándi családok birtokolták.
1380-ban Majtist Tymátyusnak nevezték, majd 1429-től írták Maytisnak.
A Majtisi-családot illető részből 1476 óta a Rozsályi Kunok is birtokoltak. Ezt a részt Rozsályi Kun István a feleségére, felesége halála után pedig Toldi Miklósra és Györgyre hagyta.
A Szentháromságra szentelt római katolikus templom
Műemlék-templom Jánkmajtis község jánki részén található. Eredetileg pálos templom lehetett.
A XV. században épült a Szatmárban jellegzetes késő gótikus stílusban. Építése valószínűleg Jánki Lukács nagyváradi püspök nevéhez fűződik.
1538-ban elfoglalják a reformátusok, azonban 1751-ben Bakócz Zsigmond Schulz nevű helytartója erőszakkal visszafoglalta.
A feljegyzések szerint az 1700-as években kettős fatorony állt a templom mellett.
A templom 1980-as évek eleje óta Fehérgyarmathoz tartozik, mint fília.
A templom támpilléres, torony nélküli épület oromfal nélkül, belseje viszonylag nagy, a szentély csillagboltozata érintetlenül megmaradt. Külsõ hivatkozások:
|
