|
Fekvése
Csengersima a 49. számú főút mellett keletrÅ‘l elterülÅ‘ község. Közúti és teherforgalmi határátkelÅ‘hely található külterületén. 1981-ben az 1970-es árvÃzben elpusztult Nagygéc községet a település közigazgatási területéhez csatolták. A település az Észak-alföldi Régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Csengeri Kistérségében, a Szatmári-sÃk kistáj területén található.
Neve személynévi eredetű: az alapjául szolgáló név a Simon (latin Simeon) személynévbÅ‘l alakult rövidüléssel és – a kicsinyÃtÅ‘ – becézÅ‘ képzÅ‘vel. Az elÅ‘tag Csenger közelségével van kapcsolatban, s megkülönböztetÅ‘ szerepű. Hivatalosan 1908 óra ez a neve, de már 1904-bÅ‘l is van rá adat.
A község a forrásokban 1327-ben tűnik fel, amikor Erzsébet asszony a falu egynegyedét, mint nászhozomány fiainak átengedte. A XIII. századból fennmaradt temploma a bizonysága annak, hogy az elsÅ‘ emlÃtésnél jóval korábban keletkezhetett.
Csengersimai Református templom
Román stÃlusú, XIII. századi, melyet 1729-ben átépÃtettek. Festett famennyezete 1761-bÅ‘l való.
Berendezése: festett fakarzat, szószék, népies barokk, 1761. A 100 ülÅ‘helyes román kori, a Szamos holtágból kialakÃtott tó partján szabadon álló, egyhajós, kis homlokzati tornyos, keletelt templom, műemlék. A kicsiny román kori templom 1210-1220 között épülhetett, az 1696. évi katolikus templomösszeÃrás református templomként tartotta számon. A Rákóczi-szabadságharc és az 1709. évi pestisjárvány elnéptelenÃtette a falut, majd a tatárok pusztÃtottak benne és gyújtották fel a templomot, amely 10-12 évig pusztán állt. 1729-1734 között épült újjá, 1755-ben újrazsindelyezték, 1761-ben készült el a kazettás mennyezet, s valószÃnűleg a torony és a bejárati csarnok is. 1799-ben szószék koronát, 1861-ben új karzatot készÃtettek, s kékre mázolták a padelÅ‘k éppen százéves ornamentális festését. 1892-ben életveszélyessé nyilvánÃtották, felújÃtására az 1960-as és az 1980-as években került sor.
Jelen pompáját és a festett famennyezet megújulását a 2000-ben befejezÅ‘dött teljes felújÃtás során a Műemlékvédelem szakemberei által végzett munkának köszönheti. Az 1761-ben készült mennyezetkazetták az üdvtörténetet tartalmazzák állatövi jegy, Å‘skép és szöveges kazettákon sakkbábuk mozgatása segÃtségével.[Bereczky Zoltán - Cseuz Anett: Simai Sakkoló, Püski 2008.]
Sajnos a templomot belül nem tudtuk megnézni, az ajtó zárva, kiÃrva semmiféle elérhetÅ‘ség nem volt. Külsõ hivatkozások:
|
