|
A pécsi Püspöki Palota a Pécsi székesegyház nyugati oldalánál található műemléki épület, melyet zömmel a 12. század folyamán építettek. A Püspöki Palotán a 19. században végeztek utoljára nagyobb méretű átalakítást Scitovszky János püspök megbízásából. A palota köré csoportosult épületek teszik ki azt a műemléki együttest, melybe bele tartozik a Barbakán is. A középkori eredet látható formáit későbbi átépítések szinte maradéktalanul eltüntették. Az alaprajzi rendszeren és a faltest anyagán kívül emlékét nem isőrzi más, csak az egykori védőtoronnyal megerősített kapualj és a délkeleti torony gótikus ablakának töredékei.
A 12. századból való a trapéz alakú udvart közrefogó északi, keleti és déli szárny, valamint a palota mögötti kert északi oldalán álló épület, melynek helyén akkor a várbeli káptalan Szt. Jánosról elnevezett temploma állott. A reneszánsz korban a palotát jelentősen átalakították, mely időközben folyamatosan gazdagodott és a török hódoltság időszakát is majdnem változatlanul vészelte át. Az első nagyarányú átépítésre a 18. században került sor. A század első felében gazdasági rendeltetésű szárnnyal zárták le az udvar nyugati oldalát. A század második felében pedig Klimó György püspök az egész épületet alapvetően korszerűsítette. Az északi és keleti szárny fölé második emeletsort húztak és a déli szárnyat meghosszabbították a belső vár délnyugati sarkán álló toronyig. A homlokzatok is egységes barokk arculatot kaptak. A tér felé néző főhomlokzatot egy 19. századi metszetről ismerjük, amelyen a Pollack Mihály által átépített, klasszicista Székesegyház mellett még a barokk Püspöki Palota áll. A palotán a 19. században végezték az utolsó nagyobb méretű átalakítást. 1838-1852 között Scitovszky püspök megbízásából lebontották a nyugati szárny egy részét, a hozzá csatlakozó reneszánsz szabad lépcsőbel együtt, s neoreneszánsz stílusban építették át a keleti homlokzatot.
Az impozáns lépcsőházban elhelyezett műalkotások közül a XVIII. században készült gobelinek érdemelnek figyelmet, amelyeket Mária Terézia királynő ajándékozott Klimo György püspöknek. Az ebédlőt Lotz Károly és Dorffmeister István képei díszítik.
Látogatható a pipatórium, a konferenciaterem, a püspöki könyvtár eredeti otthona. A termekben a Petró-gyűjtemény mintegy háromszáz, a XX. századi magyar festészet kiemelkedő alkotóitól származó képe látható, a teraszon pedig tavasztól őszig Mayer Mihály jelenlegi püspök több száz darabból álló kaktuszgyűjteménye élvezi a napfényt.
A kert keleti részében egzotikus délszaki, illetve örökzöld növények között több Zsolnay-kerámia és egy kis aranyhalas medence bújik meg. A kert újabb részének térszervező szökőkútját Trischler Ferenc szobrászművész alkotása, egy kecses nőalak díszíti.
Abban a szerencsében volt részem, hogy a palotát Mayer Mihály megyés püspök mutata be.
A látnivalók nyitásáról figyelje: http://www.pecsiegyhazmegye.hu/turisztika oldalt, vagy érdeklődjön a következő elérhetőségeken:
E-mail: latogatas(kukac)pecs.egyhazmegye.hu
Telefon: 06 72 / 513-057 Külsõ hivatkozások:
|
