Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2006-2017. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Kapcsolat:

e-mail

A portál magán portál, magán véleményt tartalmaz!
Jogi nyilatkozat


Látogatottsági statisztikák
www.kastélyok.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont

Mutassa be települése értékeit grafikus látványtérképpel!



Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)


Kastélyok Magyarországon

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 1923



Szent Péter és Pál Székesegyház - Pécs

Kategória Vallás

Kép album megtekintése

Cím Pécs, Dom tér
GPS koordináta N 46.078321,E 18.223690
Régiół Dél-Dunántúl
Megye Baranya

Internet:

e-mail:

latogatas@pecs.egyhazmegye.hu

Telefon:

+36 72 / 513-057

Megjegyzés:

Külső Fő-LINK (Facebook oldal itt nézhető meg)
Összeállította Ă©s fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2009-09-26 - Látogatás dátuma: 2009-09-18 - Utolsó módosítás: 2018-01-15



A bazilika a Dóm tér és a város egyik legfontosabb történeti emléke. Valószínűleg korábbi, IV-VI. századi templom felhasználásával épült a XI-XII. században. Mai neoromán stílusú alakját a XIX. század végén kapta.

A bazilika mai neoromán formáját 1891-ben nyerte el jeles művészek közreműködésével. A fő- és mellékhajók freskóit a német Beckerath Mór és Andreä Károly, a kápolnákét Székely Bertalan és Lotz Károly festette, a figurális faragványok Zala György és Kiss György munkái.

A Szűz Mária-kápolnában kapott helyet a kincstár, a Corpus Christi-kápolnában látható vörösmárvány pasztofórium a XVI. század elején készült, és a hazai rendeszánsz egyik legjenetősebb emléke.

A XI. századi, öthajós altemplom helyén lehetett az egykori épület magja. Évszázadokon át temetkezőhely volt. Most már bizonyított, hogy itt nyugodott, és most már jelölt sírban nyugszik Pécs egyik legismertebb püspöke, Janus Pannonius, a humanista költő.

Templomtörténet

www.civertan.hu

A Szent István király által 1009-ben püspöki székhellyé tett város első székesegyházának egy kissé arrébb lévő (ókeresztény) templomot szenteltek fel. A feltételezések szerint azonban a mai püspöki székesegyház helyén is megszentelt épület állt már 1500 évvel ezelőtt. A mai templom közvetlen elődje ennek a IV-VI. századi templomnak a felhasználásával épülhetett a XI-XII. században, román stílusban. A XI. századból származó figurális oszlopfők gyakorlott művészkezekre utalnak - hasonlókat találunk Szent István király esztergomi építkezéseinél. A tatárjárást követően már gótikus stílusban építették át, a nyugati (bal oldali) tornyokhoz két kápolnát kapcsolva.

A török uralom és a kuruc idők pusztításai után barokk stílusú átalakítás kezdődött, új falképeket és szobrokat kapott a templom. A főfalak azonban, mert fafödém, és nem boltozat hordására készültek, megrokkantak. A XIX. század első évtizedeiben, a Pollack Mihály által irányított felújítás csak átmenetileg segített a problémán. A székesegyház 1882 és 1891 közötti, neoromán stílusú újjáépítésének tervezője a bécsi Friedrich von Schmidt (többek között az ottani neogótikus városháza tervezője) volt. Célja egy részben valós, részben elképzelt Árpád-kori, itáliai hatásokat mutató román stílusú templom létrehozása volt.

A teret és az egész városképet meghatározó, négytornyú székesegyházat II. János Pál pápa 1991-es látogatásakor basilica minor rangra emelte.

A templom főhomlokzatát a tizenkét apostol szobra díszíti (Antal Károly alkotásai). A főbejárat bronzkapuja (Rétfalvi Sándor munkája) szőlőtőkét formál, felette Kiss György magyar szenteket ábrázoló domborműve látható. A belső kapu szárnyainak felületét bibliai jelenetsor borítja, szintén Rétfalvi művészi megfogalmazásában, huszonkét bronzlemezen. A kapuszárnyak bal oldalán ó-, jobb oldalán újszövetségi történetek szerepelnek.

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastlyok.hu  * Start  *