Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2006-2017. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Kapcsolat:

e-mail

A portál magán portál, magán véleményt tartalmaz!
Jogi nyilatkozat


Látogatottsági statisztikák
www.kastélyok.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Bakonybél, bencések, béke. Szent Mauríciusz Monostor.



Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)


Kastélyok Magyarországon

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 1896



Szent Péter és Pál Székesegyház - Pécs

Kategória Vallás

Kép album megtekintése

Cím Pécs, Dom tér
GPS koordináta N 46.078321,E 18.223690
Régiół Dél-Dunántúl
Megye Baranya

Internet:

e-mail:

latogatas@pecs.egyhazmegye.hu

Telefon:

+36 72 / 513-057

Megjegyzés:

Külső Fő-LINK (Facebook oldal itt nézhető meg)
Összeállította Ă©s fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2009-09-26 - Látogatás dátuma: 2009-09-18 - Utolsó módosítás: 2018-01-15



A bazilika a Dóm tér és a város egyik legfontosabb történeti emléke. Valószínűleg korábbi, IV-VI. századi templom felhasználásával épült a XI-XII. században. Mai neoromán stílusú alakját a XIX. század végén kapta.

A bazilika mai neoromán formáját 1891-ben nyerte el jeles művészek közreműködésével. A fő- és mellékhajók freskóit a német Beckerath Mór és Andreä Károly, a kápolnákét Székely Bertalan és Lotz Károly festette, a figurális faragványok Zala György és Kiss György munkái.

A Szűz Mária-kápolnában kapott helyet a kincstár, a Corpus Christi-kápolnában látható vörösmárvány pasztofórium a XVI. század elején készült, és a hazai rendeszánsz egyik legjenetősebb emléke.

A XI. századi, öthajós altemplom helyén lehetett az egykori épület magja. Évszázadokon át temetkezőhely volt. Most már bizonyított, hogy itt nyugodott, és most már jelölt sírban nyugszik Pécs egyik legismertebb püspöke, Janus Pannonius, a humanista költő.

Templomtörténet

www.civertan.hu

A Szent István király által 1009-ben püspöki székhellyé tett város első székesegyházának egy kissé arrébb lévő (ókeresztény) templomot szenteltek fel. A feltételezések szerint azonban a mai püspöki székesegyház helyén is megszentelt épület állt már 1500 évvel ezelőtt. A mai templom közvetlen elődje ennek a IV-VI. századi templomnak a felhasználásával épülhetett a XI-XII. században, román stílusban. A XI. századból származó figurális oszlopfők gyakorlott művészkezekre utalnak - hasonlókat találunk Szent István király esztergomi építkezéseinél. A tatárjárást követően már gótikus stílusban építették át, a nyugati (bal oldali) tornyokhoz két kápolnát kapcsolva.

A török uralom és a kuruc idők pusztításai után barokk stílusú átalakítás kezdődött, új falképeket és szobrokat kapott a templom. A főfalak azonban, mert fafödém, és nem boltozat hordására készültek, megrokkantak. A XIX. század első évtizedeiben, a Pollack Mihály által irányított felújítás csak átmenetileg segített a problémán. A székesegyház 1882 és 1891 közötti, neoromán stílusú újjáépítésének tervezője a bécsi Friedrich von Schmidt (többek között az ottani neogótikus városháza tervezője) volt. Célja egy részben valós, részben elképzelt Árpád-kori, itáliai hatásokat mutató román stílusú templom létrehozása volt.

A teret és az egész városképet meghatározó, négytornyú székesegyházat II. János Pál pápa 1991-es látogatásakor basilica minor rangra emelte.

A templom főhomlokzatát a tizenkét apostol szobra díszíti (Antal Károly alkotásai). A főbejárat bronzkapuja (Rétfalvi Sándor munkája) szőlőtőkét formál, felette Kiss György magyar szenteket ábrázoló domborműve látható. A belső kapu szárnyainak felületét bibliai jelenetsor borítja, szintén Rétfalvi művészi megfogalmazásában, huszonkét bronzlemezen. A kapuszárnyak bal oldalán ó-, jobb oldalán újszövetségi történetek szerepelnek.

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastlyok.hu  * Start  *