Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2013. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Látogatottsági statisztikák
www.kastelyok-utazas.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

(LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás * DataProg - Egresi János vállalkozó
LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás


Kirándulási helyszínek színes grafikákon!
Kirándulási helyszínek színes grafikákon!


500 000 légifotó Magyarországról!
500 000 légifotó Magyarországról!

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 1689

Tiszakürti Arborétum

Kategória Arborétum

Kép album megtekintése

Cím 5471 Tiszakürt, Bolza gróf út 5.
GPS koordináta N 46.887460,E 20.117795
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok

Internet

e-mail

arboreta@t-online.hu

Telefon

+36/56-568-020

Megjegyzés

Összeállította : Egresi János , fényképezte: Nagy Imre Zsolt - Felvitel dátuma: 2010-04-26 - Látogatás dátuma: 0000-00-00 - Utolsó módosítás: 2015-08-19



Az anyag összeállításában társszerzőm (képeket Ő készítette) volt: Nagy Zsolt Imre

Forrás: http://www.arboreta.hu/
Kürt, - mint szinte minden tiszazugi település pleisztocén dunai eredetű lösz-homok dombra települt. A község írásos emlékek szerinti első említése az 1075-ben keletkezett garam- szentbenedeki apátság adománylevelében, II. András királyunk adományaként szerepel. A község neve maga is az egyik honfoglaló törzs nevéből eredeztethető. A falu névvel megőrzött törzs ellenőrizte a valószínűleg forgalmas és emiatt értékes gázló- és révátkelőhelyet. Később valószínűleg stratégiai megfontolásból királyi birtok. A középkori királyaink nem véletlenül telepítették a ma Nagy-szigetnek nevezett, akkor vízzel körülvett hatalmas félszigetre - a török világ alatt elnéptelenedett - Ság községbe a királyi ménest.

A református templom alatti erdős mocsaras kb. 27 kh területű (17 ha), a Tisza rendszertelen kiöntései miatt szinte hasznosíthatatlan birtok megszerzése után, a világot járt Bolzák ebbe főúri kertet álmodtak bele. A XIX. század elejétől Magyarországon egyre-másra szaporodtak a több és több szolgáltatással tervezett kastélyok, főúri lakok és európai mintára szinte divattá vált ezenépületek pihenést szolgáló kertekkel való összekapcsolása.

Bolza Péter 1879-ben idősebbik fiának, Bolza Józsefnek adta át a birtok kezelését, sajátos öröklési szokás szerint. Mindkét házastárs földrajzilag elkülönülő birtoktesttel rendelkezett Tiszakürtön, illetve Szarvason. A házasságból öt fiúgyermek született, de csak kettő örökölhetett földbirtokot a birtok feloszthatatlansága miatt. Így kapta meg az idősebb fiú az anyai örökségét a tiszakürti birtokot, és a legifjabb (Bolza Pál, ő lett a szarvasi arborétum megalapítója) nagybátyja örökségét a szarvasi birtokot. Ilyen alapokon jöhetett létre egy főúri kert, melyet később arborétummá lehetett fejleszteni. Az első világháború harci cselekményei nem érintették a falut, csak az 1919 májusában Kürtre is betörő román hadsereg okozott némi bonyodalmat, de az kivédhető volt a grófi birtokosok számára, hiszen távolabbi leány rokonuk férje Pesciariu román gróf vezetése alatt vonultak be és állították fel a Tisza gátján kérész életű „határőrizetüket”.

A kert fejlődése szempontjából a két világháború közötti időszak nem volt jelentős, mert a társadalmi átalakulások a család szegényedéséhez vezettek. Fejlesztésre nem, csak fenntartásra jutott a grófi költségvetésből, melyet leginkább nem termelésből, hanem a hűbéri rendszer fellazulása utáni liberalizált földpiacon forgalomba hozott birtok részek feléléséből fedeztek. József gróf 1941-ig élt. Ettől az időponttól gyakorlatilag a fenntartó személyzet (kertészbojtárok) megszokottságból eredő lendülete vitte 1944 októberéig a kertet, amikoris a szovjet csapatok főhadiszállásként jelölték meg a kastély épületét és telepítették ki a bennlakó tulajdonosokat. A lakás nélkül maradt grófkisasszonyokat az eddig őket szolgálók fogadták be falusi házaikba.
Szinte kivédhetetlenek voltak az orosz katonák okozta károk. Leginkább tüzelőnek használták fel az általuk jobban ismert és könnyebben kivágható fenyőfajokat. De mondható szerencsének is, hogy akkoriban még nem volt ismert a fakivágás modern technológiája, a motorosfűrész és mobilgatter, mert valószínűleg ma már egy hasonló helyzetben menthetetlenül áldozattá váltak volna az évszázados alaperdő tölgyfái. A Tiszakürt- Tiszainoka folyószakasz átkelési fronttá változott a Tiszaugi-híd felrobbantása miatt 1944. november elején nyitott, szovjetek által vezetett és a II. román hadsereg katonáinak felhasználásával indított átkelésben. A front tovább haladtával a birtok a néphatalom kezébe került. A kert is. Az eddig a falusi lakosság számára tiltott és titokzatos park az eddig kizárt embereknek lehetőségeket kínált és szinte mindenki akart valamit belőle. Olyannyira, hogy a megmaradt fenyők csúcsait, később ágait karácsony táján vitték úgy, mintha sajátjuk lett volna. Persze némelyek számára itt volt a téli tüzelő beszerzésének forrása is. A helyi hatalom gyorsan rájött, hogy nem engedheti szétlopni ezt az értéket és már 1946-ban kerülőket alkalmazott a falopások megelőzésére. A kastély épülete az oroszok kivonulása után kis időre visszakerült a faluban lakó kisasszonyok tulajdonába, amíg 1946 tavaszán a parkkal együtt állami tulajdonba került. Ezt követően közfeladatokat látott el, először művelődési ház, majd az éppen megalakult szövetkezet székháza és ezután a háborús időkben árván maradt fiúgyerekek költözhettek be. A Fiúnevelőotthonnak hosszú ideig adtak otthont ezek a falak (1998-ig).

1961-ben döntöttek a park rendszeres állandó létszámmal való fenntartásáról és a kiváltó ok, - a focipálya - végleges áthelyezéséről a parkon kívülre. A határozat szerint 6 fő alkalmazására kerülhetett sor. Még ebben az évben elkezdődött a terület teljes bekerítése. A kertészbrigád szervezésével édesapámat, Tálas Istvánt bízták meg, aki gyakorlott szőlő- és gyümölcskertész hírében állott. Csak visszatekintve furcsállom a választást, mert ő egyike volt azoknak, akiket 1956-ban közfelkiáltásra, - a kommunista faluvezetés elzavarása után – a közösségben elismert emberként a faluvezetésbe választottak és ezért a kijáró verést és a család rendszeres zaklatását a forradalom bukása után megkapta. A felállított brigád 1962 januárjában kezdte meg a munkát a Tanácsházán, mert még helyük sem volt, ahol télen melegedhettek volna. A tavasz beköszöntével otthonról hozott szerszámokkal elkezdődhetett a rekonstrukció. A döntés adott volt, grófi parkból arborétumot kell létrehozni. De hogyan? És ekkor újra összekapcsolódhatott a két Bolza testvér, József és Pál szellemi örökségeként ránk hagyományozott tiszakürti és szarvasi kert.

A politika változása már látható barázdákat húzott a mindennapok lemezén. A változás kikerülhetetlen voltát Misurák Dénes nagyon jól látta és megszervezte az intézmény teljes önállóságát. 1990. január elsejétől a Tiszakürti Arborétum a Szolnok Megyei Tanács költségvetésébe beépülve teljesen önálló intézmény lett. A első önálló neve az intézménynek: Szolnok Megyei Tanács VB. Arborétuma Tiszakürt.
A rendszerváltás viharai az első időben szinte alig értek el ide. Jó ideig működött és hatott az előző rendszerben kapott lendület. A politikai élet teljes átalakulásával egyszer szembe kellett nézni, mert a korábban megadott pénzügyi kondíciók a fenntartó Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés számára tarthatatlanná váltak. A folyamatos költségvetési szűkítések leginkább a munkaerő vonatkozásában jelentkeztek. A területek növekedésével folyamatosan megnövekedett a munkaerő szükséglet is. Az 1987-ben kapott alkalmazási lehetőség szerint 21 fő láthatta el az arborétum gondozását, de a szűkítések hatására 1993-ban 6 fővel csökkenteni kellett a létszámot. Nem hanyagolható el az a tény sem, hogy a fenntartásra szánt összeg az időnként megugró inflációval egyre csökkent. 1996-97 években sikerült az intézmény fenntartására szánt összeget és benne a fenntartás személyi hátterét is stabilizálni. 2001. szeptemberében az 1996-ban Országos Védelemre beadott beadványunkat elfogadták és azóta a park területe (60 ha) Országos Természetvédelmi Terület.

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastelyok-utazas.hu  * Start  *