|
A Göcseji Falumúzeum skanzen Zalaegerszegen. Ez az elsÅ‘ szabadtéri múzeum Magyarországon, 1968-ban nyÃlt meg. A falumúzeum Zalaegerszeg központjától nem messze, a Zala folyó egy holtága mellett terül el. A göcseji népi épÃtkezés jeles példáit az eredeti helyén hagyott Hencz-féle vÃzimalom köré épÃtették fel olyan elrendezésben, mintha egy 19. századbeli göcseji falu lenne: parasztházakkal, gazdasági épületekkel, templommal, kovácsműhellyel és malommal.
A göcseji kis települések a 20. századi útépÃtésekig megÅ‘rizték hagyományos szerkezetüket, a házak is az Å‘si épÃtési módokat és formákat Å‘rizték. Ennek a hagyományos életformának az utolsó emlékeit sikerült átmenteni az utókornak a múzeum megalapÃtásával és továbbfejlesztésével.
A szabadtéri gyűjteménybe kiválasztott épületeket – épülettÃpusuknak megfelelÅ‘ - legrégebbi állapotukban épÃtették vissza, Ãgy azok eredeti, épÃtéskori formájukban láthatók, értékelhetÅ‘k. Például a legtöbb zsúpos tetejű boronaház elbontás elÅ‘tti eredeti helyén már átépÃtve, kéményt kapott, a falumúzeumban történt felállÃtásuk alkalmával az egykori formájukban, azaz kémény nélkül, füstös konyhával láthatók. A lakóházakban, a legrégebbi kivételével, a konyha és a kamra mellett szoba is van, az udvarokban pedig istállók, ólak, kutak, további kamrák épültek. A bemutatásból még a hegyi pincék sem maradtak ki, hiszen a 19. század végi filoxéravész elÅ‘tti idÅ‘kig (ami kipusztÃtotta a szÅ‘lÅ‘k nagy részét) Zala megye jelentÅ‘s bortermelÅ‘ vidéknek számÃtott. Az ország egyik legcsapadékosabb területén vagyunk, ott, ahol a sok esÅ‘, a sűrű, néhol szinte áthatolhatatlanul buja növényzet, a hatalmas erdÅ‘ségek nem tették lehetÅ‘vé a nagy?birtokok létrejöttét. Az itt élÅ‘k kisebb irtásterületeken gazdálkodtak, fÅ‘ként állattenyésztÅ‘ paraszti életmódot alakÃtottak ki. A sovány, agyagos földben a növénytermelés csekély mértékű, a mindennapi szükségletet éppen csak kielégÃtette, ugyanis igen kemény munkával termett meg rajta a búza, az árpa, a zab és a rozs. A rekonstruált faluban az ehhez illeszkedÅ‘ lakó- és gazdasági épületek mellett a zalai falvak jellegzetes szakrális épÃtményei: különbözÅ‘ tÃpusú haranglábak – sÅ‘t egy fatemplom - és útmenti keresztek is láthatók. (az objektumok számozása a vázlat szerint),
2011.05.06-08 - VIII. Országos fazekas- és keramikus fesztivál Külsõ hivatkozások:
|
