Az anyag összeállÃtásában társszerzÅ‘m volt: Nagy Zsolt Imre
A Mátra nyugati szélén, a Zagyva völgyében fekvÅ‘ falu délkeleti oldalán emelkedÅ‘ dombvonulat peremén áll az erÅ‘dÃtett fallal körülvett egyhajós, középkori eredetű, Szent Mihálynak szentelt katolikus templom. A domboldalban húzódik mögötte a temetÅ‘.
A kerÃtÅ‘fal kapuján bemenve a nyugati homlokzat elé kissé kiugró barokk, hagymakupolás torony magasodik fölénk.
Timpanonos, két-két toszkán jellegű oszlop által tartott elÅ‘részen át vezet a tornyon keresztül az út a templomba. A hajó déli falához is csatlakozik egy négyzetes elÅ‘csarnok, ott a másik bejárat. Két nyÃlása van, egyik gótikus (a Tari család cÃmerével), a másik reneszánsz stÃlusú. A templom északi falához csatlakozik a sekrestye. A szentélyrész háromkaréjos.
A hajó csehsüveg boltozatos, félkupolával fedettek a szentélykaréjok. Gótikus falfülkék is vannak, meg ülőfülke. A hajó északi és déli falán falképek láthatók (1370 körül készültek), a szentélykaréjok képei a 15. század első negyedéből valók. A berendezés 19-20. századi. A szószék a 18. században készült.
A ma szentélynek használt épületrész a 13. század közepén épült. A 14. század végén bÅ‘vÃtették, nyugati végén kéthajós térrel. Tari LÅ‘rinc, a birtokos 1411-26 között megnagyobbÃttatta (ekkor kapott a templomhajó kÅ‘bordás hálóboltozatot). A török idÅ‘kben megrongálódott, tetÅ‘ nélkül romladozó templomot a 17. században kezdték helyreállÃtani, majd a 18. század végén teljesen átépÃtették (barokk ablakok kerültek a gótikus ablakok helyére, ekkor készÃtették a padokat és a szószéket, ekkor emelték a tornyot is). 1804-ben új sekrestye épült. 1978-1984 között történt a régészeti kutatás és a műemléki helyreállÃtás. A déli elÅ‘térben épÃtéstörténeti kiállÃtást és kÅ‘tárat rendeztek be. VisszaállÃtották a gótikus ablakokat, és a megnyitották a déli kaput, s bemutatásra kerültek a középkori freskók.
A templomdomb melletti emelkedÅ‘n áll a Tari család erÅ‘dÃtett udvarházának romja. Külsõ hivatkozások:
|