Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2006-2017. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Kapcsolat:

e-mail

A portál magán portál, magán véleményt tartalmaz!
Jogi nyilatkozat


Látogatottsági statisztikák
www.kastélyok.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta




Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 1368



Fafaragók

Kategória Utazás , Fafaragás

Kép album megtekintése

Cím Vértesacsa
GPS koordináta N 47.37106,E 18.57756
Régiół Közép-Dunántúl
Megye Fejér

Internet:

e-mail:

Telefon:

Megjegyzés:

Külső Fő-LINK (Facebook oldal itt nézhető meg)
Összeállította Ă©s fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2014-05-28 - Látogatás dátuma: 2014-05-26 - Utolsó módosítás: 2014-05-28



Útközben felfigyeltünk a település közepén az árokparton szorgoskodó két fafaragóra. megálltunk és készítettem néhány képet, mert nem mindennapi amit láttunk.
Kihalt útszéli fák szolgáltak anyagként a két fafaragónak, így szépítve a települést.

Mint megtudtuk a polgármester felkérésére "dolgozak" műveiken, körülötte már néhány fán lehetett látni az alkotásuk eredményét, szépen megmunkált szobrokká alakultak át a kihalt fák.

A képek készítéséhez előzetesen hozzájárultak, valamint ahhoz is, hogy felkerüljenek a WEB lapom albumába is:
- Kunosz Krisztina és Papp Miklós szobrászok.

Vértesacsa település.
Acsa falu (a Vértes-hegységre utaló Vértes jelző a 20. század elején járult Acsa helységnévhez megkülönböztetésül más Acsa nevű falvaktól) halmazfaluból kialakított többutcás szalagtelepülés a Mezőföld északi részén. A község központi belterülete (213 ha) a vértesacsai völgyben fekszik 161 méter tengerszint feletti magasságban. Területe (3619 ha) völgyekkel sűrűn felszabdalt löszborította eróziós dombság.

A falu első említése 1330-ból való. Legrégebbi ismert pecsétje 1676-ból származik.[6]

Vértesacsát egy időben nemesi családok birtokolták, majd 1543 után a török közigazgatás része lett, lakói egyre jobban elszegényedtek. 1715-ben meggyilkolták az új birtokost, Újvári Imrét, minek következtében a lakók jogaikat elvesztették, majd örökös szolgaságra ítéltettek. Ezen eseményeket követően lakosságcsere ment végbe, melynek során az elmenekültek helyére 32 német parasztcsalád költözött.

1816-tól a falu, mely ekkor József nádor birtoka volt, erőteljesen fejlődni kezdett. 1898-ban épült ki a Bicske-Székesfehérvár-vasútvonal, mely az elvándorlásban nyújtott segítséget. A helyi lakosok több egyesületet, önképzőkört, gazdaszövetséget hívtak életre.

Római katolikus temploma a korábbi gótikus templom alapjaira épült a 18. században. Ugyanakkor készült a főoltár és a szószék a pálos rend műhelyében. A református temploma 1838-ban épült. Római katolikus templom (Szent Kereszt feltalálása).

Középkori részletek, a gótikus szentély felhasználásával 1768- 80-ban épült a barokk templom. A templom klasszicista stílusban átépített homlokzatát és tornyát 1982-ben újították fel. Szentélyében késő barokk falfestés látható, témája a Szent Kereszt felmagasztalása. A keresztelőkút 1765-ből származik. A templomban 16. századi, fametszetes bibliát őriznek.

A községben 1909-ben kezdte meg működését a népkönyvtár.

A településen megszüntetett vasútvonal szerepel Moldova György: Akit a mozdony füstje megcsapott… című könyvében, ahol riportot készített a vértesacsai pályamesterrel. Vértesacsán az utolsó vonat 1987-ben járt egy filmforgatás alkalmából.

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastlyok.hu  * Start  *