Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2006-2017. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Kapcsolat:

e-mail

A portál magán portál, magán véleményt tartalmaz!
Jogi nyilatkozat


Látogatottsági statisztikák
www.kastélyok.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont

Mutassa be települése értékeit grafikus látványtérképpel!



Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)


Kastélyok Magyarországon

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 2293



Szabolcsi földvár

Kategória Vár , Földvár

Kép album megtekintése

www.civertan.hu - LÉGIFOTÓ

Cím Szabolcs
GPS koordináta N 48.174984,E 21.491966
Régiół Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg

Internet:

http://www.szabolcs.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=17&Itemid=133

e-mail:

Telefon:

Megjegyzés:

Szabadon látogatható!

Külső Fő-LINK (Facebook oldal itt nézhető meg)
Összeállította Ă©s fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2014-07-20 - Látogatás dátuma: 2014-07-19 - Utolsó módosítás: 2016-02-25



Ez a földvár, amelyről a magyar közvélemény jóformán semmit sem tud, a magyar nemzeti kincsek közé tartozik. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének északi sarkában, Rakamazon felül van, Tokajjal szemben, ez a kis, pár száz főnyi lakosságú falucska, maga a falu a földvár lejtőjén van megtelepülve.

A Kárpát-medencében letelepülő magyar törzsek egyikének vezéri szálláshelyét jelenthette Szabolcs település közelében a hatalmas fatörzsekből rekeszes szerkezetűre formált és földdel kitöltött védőfallal elkészített, 337 x 225 x 387 méter háromszög alaprajzú földvár, amelynek területe 3,3 hektár volt. Az egységes magyar államot létrehozó István király idejében ez a vidék is a keresztény uralkodó hatalmába került, így benne tartotta székhelyét Szabolcs királyi vármegye ispáni tisztségviselője.

Többször is javítani kellett a védőműveit ért károsodásokat, mivel a 11. században újra és újra feldúlták vidékét a Kárpát-medencében betörő úz és kun törzsek. Legelső korabeli forrás vele kapcsolatban az 1092-es szabolcsi zsinatról emlékezik meg, amikor az Árpád-házi Szent László király elnökletével összeülő egyházi és világi méltóságok elfogadták II. Orbán pápa határozatait.

Miután II. Endre király nagyrészt eladományozta a szabolcsi ispánság földjeit is, meggyengült a fegyveres szabadok tábora. Így az országra zúduló tatárjárás idején a mongol lovasseregek könnyűszerrel elfoglalták és lerombolták Szabolcs várát, melyet többé nem építettek újjá. Politikai jelentősége elenyészett, irányító szerepét a rövidesen felépülő kővárak magánföldesurai vették át a nemesi vármegye életében. Bár a vár szerkezetét összetartó fagerendák az elmúlt évszázadokban elkorhadtak, a vastag földtöltés még napjainkban is felidézi őseink hatalmas munkáját, amellyel a Kárpát-medencében egy erős, viharokkal dacoló Magyarországot hoztak létre.

Részletes ismertetése:
http://www.szabolcs.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=17&Itemid=133

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastlyok.hu  * Start  *